A Sziriza megbuktatása az uniós pénzügyminiszterek célja?

„Senki nem kérdőjelezi meg, hogy a görög helyzet elfajulásáért a megelőző görög kormányok rendkívül nagy mértékben okolhatók. Bár amint már megírtuk, maga a tetemes államadósság az eurozóna évtizede előtt jött létre, hibákat azonban később is vétettek. Megrendeztek egy elképesztően költséges és felesleges olimpiát például, ami a tervezett többszörösébe, végül majd a GDP 8%-ába került. Folyamatosan a GDP 3,5%-át költötték egy felesleges de drága hadseregre. (Sajnos a hadikiadásokat a Trojka a 2009 utáni két megszorító egyezmény alatt is engedélyezte – sőt, Németország és Franciaország volt a két legnagyobb fegyverexportőr Európában Görögország irányába – miközben a szociális kiadások megvágást kérték feltételül.) Hagyták, hogy a gazdasági elit kezében tartsa a politikai elitet, és a megbundázott közbeszerzéseken elnyert pénzt offshoreba vigyék adózás helyett. A Sziriza azonban arra jött létre, hogy mindezt megváltoztassa. Elképesztő erőfeszítések árán, szinte a teljes egészében oligarchák által kézben tartott görög sajtóval szemben sikerült kormányra kerülnie, és az azt követő hónapokban még növelnie is a támogatását. Ha valaha volt legitim, tiszta kormánya Görögországnak, amely mindent külső támogatást megérdemelne, akkor most az van neki.

A probléma azonban az, hogy ez a kormány baloldali. Igazán baloldali, nem úgy, mint a harmadik utas szocdemek, akik balra kampányolnak, de jobbra kormányoznak. (A válság egyik érdekes aspektusa, hogy mennyire irrelevánsakká váltak az európai mianstream szocdem pártok.) Bár minden ok nélkül gyakran szélsőséges baloldali párnak nevezik, a Sziriza egy a hatvanas évek nyugati szocdem pártjaira emlékeztő gazdaságpolitikával és keynesiánus gazdaságfilozófiai megközelítéssel írható le. Lényege, hogy túl akar lépni azon a megszorító politikán, amely az IMF saját elemzése szerint is óriási károkat okozott Görögországnak 2009 után, és amelyet  az eurozóna többi országa megfinanszírozott. Ismert tény, hogy a megszorítások alatt »görögország megsegítése« címén az országnak juttatott hitel 10 eurójából 9 nem arra fordítódott, hogy a »reformokat« finanszírozza meg Görögorzságban. Az ország fizetőképességét, a hitelek törlesztőrészleteit finanszírozták meg vele, hogy legyen idő a nyugat-európai bankoknál lévő adósságállományt átpakolini az Európai Unióhoz és az IMF-hez, azaz magánkézből állami kézbe.

Mindeközben a megszorítások eredményeképpen megyedével zuhant a görög GDP és az egekbe szökött a munkanélküliség. Az IMF újra és újra lefelé volt kénytelen módosítani azzal kapcsolatos elemzését, hogy mi lesz a megszorítások hatása, utólag pedig önkritikus elemzésben ismerte be, hogy azok kudarcosak voltak. Miért gondolnánk, hogy öt év megszorításai után pont a hatodikban vagy a hetedikbe érne el eredményt a megszorítás? Reálisan nem gondolhatjuk ezt, hiszen a Guardian című lap közzétette az IMF saját jelenlegi előrejelzéseit a szóban forgó új Eurogroup-IMG ajánlattal kapcsolatban (amelyet, mint említettük, most már elutasítanak). Az IMF elemzése szerint a görög adósságállomány ezekkel a megszorításokkal sem lenne fenntartható…”