„Populista lenne Ciprasz, amiért Athénban kijelentette: »a görögök eltökélték, hogy saját kezükbe veszik a sorsukat«, s hogy a népszavazás résztvevőinek azt üzente, ha nemmel szavaznak, »a méltóság és a demokrácia« üzenetét küldik el Európának? Azt kell megértenünk, hogy bizonyos dolgokból egy ország vezetője nem engedhet. Közel a pénzügyi összeomlás? Annál kevésbé.
Ez a logika persze egy közgazdásznak hajmeresztő lehet. De a sikerre vezető politikai döntések jóval összetettebbek, mintsem hogy csak a fiskális józanság irányítaná őket. Ciprasz és az EU egy sakktábla két oldalán vannak. Mit engedhet meg magának Görögország? Mivel semmit, játéktere ettől kicsit kitágul… Ciprasz tisztában van azzal, a görögök pedig hisznek neki (meg a szemüknek), hogy a trojka segítségének elfogadása eljegyzést jelent a kiszolgáltatottsággal. A pénzügyi mentőcsomagok szegénységet garantáló megszorításokkal járnak, és szétzilálják az ország belső erőit.
A görög kormányfő a referendummal megerősítést kapott. Hogy ki kell-e majd lépnie az eurózónából, vagy sem, hogy a görög adósság egy részét végül is elengedik-e, hogy az ország talpra állhasson, vagy nem, az ma még kérdés.
De az EU-ban pontosan tudják, hogy ha Görögországot nem sikerül bent tartani, az az egész unió csődje is.”