Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
A magyar parlament nagyjából olyan, mint egy férfikocsma a western filmekből.
„A magyar parlament nagyjából olyan, mint egy férfi kocsma a western filmekből. A kép nyilván mindenki előtt ismerős: a férfiak bent isznak, a vurstliból szól a zene, amikor egyszer csak belép egy nő az ajtón. A reakciót nagyjából el lehet képzelni. Körülbelül így tekintenek Magyarországon a nőkre az Országgyűlés épületében – a kiszolgáló szerepét várják el tőlünk. A helyzet nemhogy rossz, de egyenesen katasztrofális. Folyamatosak a beszólogatások, sokan láthatóan nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, hogy egy nő is képes lehet politizálni. Továbbmegyek, sok férfin érzem, hogy irritálom őket. Azt gondolják, ez az ő váruk, ahol én egy meg nem hívott vendég vagyok. Az LMP-ben sokkal jobb a helyzet, nálunk a nők is megkapják azt a tiszteletet, ami sok helyen csak a férfiaknak jár ki.
Amíg a »családbarát parlament« program nem működik, addig ez párton belül sokkal inkább megvalósul. Schiffer András e téren mindig nagyon toleráns volt: ha például szülői estre kellett mennem valamelyik gyermekemhez, ezt általában gond nélkül meg tudtam tenni.
Vajon a női kvóta segítene a hölgyek politikai szerepvállalásnak elfogadottságán?
Igen. Bár igazából ez nem női kvóta, hanem nemi kvóta, hiszen akár a férfiak is kerülhetnének olyan helyzetbe, amikor őket kellene segíteni. Ráadásul, ha megnézzük a skandináv példákat, láthatjuk, hogy a kvóta egy idő után funkcióját veszti, mert kvóta nélkül is megfelelő arányban kerülnek be a képviselők parlamentbe. Bízom benne, hogy a társadalom előbb-utóbb képes lesz kikényszeríteni bizonyos változásokat, például ebben a kérdésben is.”