Nyolcból a hetedik

2015. május 07. 07:25

Tizenegy évvel ezelőtt nyolc volt szocialista közép- és kelet-európai állam csatlakozott bizakodva az Európai Unióhoz. A belépéstől várt felzárkózás tekintetében a nyolc ország közül hazánk ma a hetedik helyen áll.

2015. május 07. 07:25
Szabó Anna
Magyar Nemzet

Ettől függetlenül a magyar társadalom erőfeszítéseit és a 2010-ben megszabott gazdaságpolitikai irány helyességét igazolja, hogy a rendszerváltás óta nem mutattak ilyen jól a makrogazdasági adataink. Ha csak a puszta számokat néznénk, látszólag minden rendben van: három százalék körüli és stabil a gazdasági növekedés, csökken a munkanélküliség, eltűnt az infláció, a költségvetés kiadásait a bevételekhez igazítják. A statisztikák szerint felfelé ívelnek a beruházások, az építőipar kezd magához térni, és fellendülőben a lakosság fogyasztása.

Ám a mennyiségi mutatók kizárólagossága, különösen az istenített GDP kultusza megtévesztő, és könnyen zsákutcába vihet. (Tavaly például Türkmenisztán, Mozambik és Etiópia fejlődött a leggyorsabban, mégsem mondhatnánk, hogy gazdaságilag irigylésre méltó állapotban lennének.) A jó felzárkózási programnak tükröznie kell, mihez képest javulnak majd a számok és milyen összetételű lesz az előrejelezésekben szereplő fejlődés. A rendszerváltás óta eltelt huszonöt év egyik tanulsága, hogy vagyonelemek eladásából és hitelekből lehetett ugyan növekedést kimutatni, de ez sosem járt felzárkózással. A polgári kabinet most olyan tervet nyújtott be, amely a kormányzati kötelező optimizmus ellenére is hiteles, a valós adatokból, kockázati tényezőkből indul ki, és figyelembe veszi a felzárkózás minőségét is. A konszolidáció után itt az építkezés ideje.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2015. május 07. 14:09
Az eredeti cikk jobban tükrözi a valóságot. Ami viszont hiányzik Szabó Anna írásából - nagyon: 1. az extra magas magyar államadósság törlesztése mennyibe került az elmúlt 25 évben? 2. Mi lenne a helyzet, ha az általa említett többi ország arányosan ugyanekkora adósságtörlesztést fizetett volna, mint mi? És ez komoly hiba! Mert így persze lehet fikázni az Orbán-kormányt, hogy elmarad a növekedésben a térségtől stb., ám ha a forrásokkal nem rendelkezhet pl. a lengyelekéhez hasonló arányban - meg van kötve a keze - ezzel csak a hőzöngést, a tudatlanságot erősíti a sajtó-média, aminek a vége újra - törvényszerűen - egy kontraproduktív gyurcsányferis változás lehet... S akkor "boldogan", újra bele lehet zuhanni az IMF-es, Valutaalapos pofonok után a spekulációs, devizahiteles gödörbe...
Berecskereki
2015. május 07. 11:03
Szabó Annának igaza van, ezért nem értem egyesek negatív értékelését az írásával kapcsolatban. Minden állítása tényszámokkal igazolható. A nyolc ország és a V4-ek tekintetében az írásban foglalt állítások fedik a valóságot. 2004-ben az uniós csatlakozáskor az egy főre jutó GDP tekintetében csak Csehország előzött meg bennünket. Ezt követően Szlovákia megelőzött, Lengyelország pedig beért bennünket. Így a megosztott harmadik helyre csúsztunk vissza. Ennek az oka a Gyurcsány kormány nem megfelelő gazdaságpolitikája, amely a növekedést hitelből valósította meg. A hitelből megvalósított gazdaságnövekedés pedig infrastrukturális beruházások révén valósult meg, amelynek nincs, vagy nagyon hosszú távon van megtérülése. Súlyosbította a helyzetet, hogy mindez külső eladósodással és devizában történt. A szerző által 2010 utáni értékelést is bizonyítják a számok. Így a következtetése is valós. Az érvelés valóságtartalmát bizonyítja a két következő linken olvasható számok és értékelő írás. http://uni-nke.hu/uploads/media_items/hetenyi-geza-az-eu-tagsag-10-evenek-fobb-gazdasagi-folymatai-a-v4-orszagokban.original.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdec100.html
pollip
2015. május 07. 11:01
"Teljes egészében visszafizette a kormány a 2008-as IMF-hitelt. Az utolsó, 2,2 milliárd eurós részletet az állam jóval a határidő előtt rendezte. A hitelt még a Gyurcsány-kormány igényelte biztonsági tartalékként. Biztonsági tartalékként vették fel A hitelt még 2008-ban vette fel a Gyurcsány-kormány, az akkori miniszterelnök biztonsági tartaléknak nevezte a pénzt. Gyurcsány Ferenc Magyar Televíziónak öt éve adott interjújában azt mondta: a kölcsönt a Magyarország elleni piaci támadások miatt kérték. A politikus arról is beszélt, hogy a vártnál is nagyobb összeget kaptak a Valutaalaptól, ami annak is köszönhető, hogy ő maga, illetve Veres János pénzügyminiszter és Bajnai Gordon gazdasági miniszter eredményesen tárgyalt az IMF-fel. Gyurcsány Ferenc hozzátette: elérte azt is, hogy a hitelt nyújtó szervezetnek ne legyenek feltételei. Később több megszorító intézkedést jelentett be a Gyurcsány-kabinet, majd 2009 tavaszán a Bajnai-kormány. Eltörölték például a 13. havi fizetést a közszférában. Csökkentették, majd megszűntették a 13. havi nyugdíjat, és csökkentettek különböző szociális juttatásokat. Az IMF-től kapott készenléti hitelkeretből végül összesen több mint 8 milliárd eurót hívott le Magyarország. A legutolsó kölcsönrészletet 2009 nyarán. A Valutaalappal kötött szerződés szerint a törlesztést a 2010-es választások után kellett elkezdenie az új kormánynak. A tartozást az elmúlt két és fél évben folyamatosan fizette vissza az Magyarország. Mostanra 2,2 milliárd euró maradt." Államadósság: http://szamvarazs.blogspot.hu/2012/12/a-magyar-allamadossag-alakulasa.html
tóth mária
2015. május 07. 10:41
Fizetés-emelés volt a M.Nemzetnél v. mi a cikk alapja?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!