Reptéri incidens

2015. május 13. 07:55

Ma már választások sikeressége múlik azon, hogy egy hatalomra törő vagy a hatalmat megtartani akaró politikai erő elég határozott-e a bevándorláspolitikájában. Gyakran az élet mossa el a határt bevándorló és menekült között.

2015. május 13. 07:55
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet

Amikor a magyar kormányfő azt nyilatkozta, hogy a valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek menedéket kell nyújtani, de a gazdasági okból hazájukat otthagyóknak ez nem jár automatikusan, fél Európa fölhördült Magyarország kirekesztő bevándorlási politikája miatt. De ha Kanada, karöltve az osztrák légitársasággal védi magát egy budapesti roma értelmiségi nő kiutazásától, illegális bevándorlónak nézve őt, az említésre sem érdemes. Ha ez nem Bécsben, hanem a Liszt Ferenc repülőtéren történik, az újabb bizonyíték rasszizmusunkra. Pedig ha Bécsben is érvényesült volna az, ami hazánk célja: minden esetet egyedileg meg kell vizsgálni, akkor kiderült volna az igazság, és nem tartóztattak volna föl egy roma kutatót pár hetesre tervezett útján.

Az észak-amerikai kontinens lakóinak csak az 1929-es válság utáni évekre kellene visszaemlékezniük, amikor Oklahomából több tízezer földműves kényszerült elhagyni otthonát, s hosszas vándorlás után próbált letelepedni Kaliforniában, ahol éhbérért dolgoztatták őket. Steinbeck az Érik a gyümölcsben nem gazdasági menekültekről, hanem sorsverte emberekről írt - viszont legalább nem javasolta, hogy osszák el őket az Egyesült Államok területén arányosan.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ellensúly
2015. május 13. 12:01
A mi bevándorlóink a románok voltak. Folyamatosan áramlottak be Erdélybe és a Bánságba a jobb élet reményében, és szép lassan többségbe kerültek a mi páratlan toleranciánk mellett. Ők ezt azzal hálálták meg, hogy időnként válogatott kegyetlenségekkel lemészároltak sok ezer magyart (a legismertebb erdélyi népirtás vezetője, Avram Iancu román nemzeti hős, reptér, települések, iskolák, közterületek viselik a nevét), majd pedig az első világháború végén rárontottak a befogadó nemzetre, és elszakították a belakott területet.
Agricola
2015. május 13. 10:03
Steinbeck az Érik a gyümölcsben nem gazdasági menekültekről, hanem sorsverte emberekről írt. De őket nem az idegenrendészet kezelte problémaként. Mexikó és az USA között húzódó több ezer kilométeres határsávot, fegyveres határőrök tízezrei őrzik, és manapság naponta tartóztatnak le sok-sok illegális határátlépőt. Ismételt illegális behatolókat rövid eljárás után be is börtönözik, majd a letöltött büntetés után visszatoloncolják őket Mexikóba. Akik először követtek el ilyen tettet, fogva tartás közben elfolytatott rövid eljárás után visszatoloncolják őket Mexikóba. Az Egyesült Államok idegenrendészete is csak úgy tud működni, ha az illegális határátlépőket őrizetbe veszi és őrizeteben tartják, amíg vissza nem toloncolják őket. Őrizetbe vétel és őrizeteben tartás nélkül az idegenrendészet ellehetetlenülne. Ha nem vennék őrizetbe őket, úgy eltűnnének, mint a kámfor mielőtt intézkedhetnének az idegenrendészetért felelős szervek.
antioligarcha
2015. május 13. 08:34
A mi bevándorlóink a cigányok. Pár száz éve ugyan már itt vannak, de azóta se nagyon tudtunk velük mit kezdeni. Az emberi természetnek vannak sajátosságai, az "idegen nem szép". Még egyszer nem követhetjük el ugyanazt a hibát, mint a cigányokkal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!