Elköszönni fáj

„A briteknek mindig az Unió politikai egységesülésével akadt bajuk, legszívesebben ma is úgy hívnák az EU-t, ahogy régen: Közös Piacnak. Hallani sem akarnak a föderatív Európáról, sziget-öntudatuk ettől folyvást megóvta őket, mindig ellentmondtak a politikai uniót tervezgető német-francia politikusoknak. Hagyományosan szoros kötődésük az USA-hoz szintén ezt az ellenszegülést ösztökéli. Az USA tartósan éppen ebben a köztes állapotában szeretné tudni az EU-t: gazdasági nagyhatalomnak, de agyaglábú politikai »nagyhatalomnak«. Legyen megbízható szövetséges, de hogy konkurencia is? Azt nem. Egyes nyugati elemzők ki is mondják eme amerikai-brit érdekazonosságot: Nagy-Britannia az USA trójai falova az EU-ban.

Cameronék kiírhatják tehát a távozásról szóló népszavazást, de sok-sok érdek szól a maradásuk mellett.

És ha mégis elköszönnének – akár ők, akár a görögök – az minden érintettnek, más-más okokból ugyan, de elég fájdalmas lenne.”