És a falon megjelenik az írás

„Lojálisnak, hűségesnek nem ügyhöz vagy értékhez, eszméhez vagy ideológiához kell lenned, hanem a vezetőhöz. Ő felismerte az érdekedet, reggel Nyugat, este Kelet, reggel Európa, este Oroszország, reggel polgár, este ihaj-csuhaj mangalica, reggel vele vagy, délben érte vagy, este övé vagy. Pillanatok alatt eltávolítottak bárkit a hatalom közeléből, aki naivan huszonöt, húsz, tizenöt éven át hűségesen hitt a Fidesz ügyében, aki azt hitte, hogy itt népben és nemzetben és nem hatalomban és pénzben kell gondolkodni.

A beérkező új undokok, harmincöt és negyvenöt között, egy pillanatra se vettek komolyan semmilyen elvet, csak a felfelé üllő, lefelé kalapács elvét, a magamnak, családomnak, városomnak, régiómnak szerzek elvét. Aki ügyben hisz, balek, rosszabb, öreg, akit félresodor Orbán Viktor és az általa irányított történelem. Büszkék vagyunk rá, hogy nem hiszünk semmiben. Elvenni a másét, jogunk. Miénk itt minden. Az ügyben hívő kérdi: – Azért csináltuk a Fideszt, hogy ezek a senkiháziak lopjanak, Viktor? – Jár nekik, ők harcolnak a fronton! – Mellettünk vagy mellettük állsz? – Nektek kellene melléjük állnotok, mert ők a jövő! – Megértettem. Tudod, eddig nekem, huszonöt éven át a Fidesz ügy volt, mától, hivatal. Eddig melletted álltam, most elálltam mellőled.

Vajon hányan hiszik még a Fidesz választói közül, hogy van hit, az Orbánba vetett személyes hiten kívül? Ő tudja. De vajon valóban tudja-e? Nem azért maradt-e otthon a Fidesz-szavazó Veszprémben, mert a Fidesznek elfogyott az ügye, mert nem tudja elhitetni magával, hogy igaz célért megy szavazni? Milyen hatással lesz a magyar társadalomra, hogy a baloldal után a jobboldal is elveszti az ügyét? Egy hit, eszme, ügy nélküli társadalom, ahol már csak a nyers önérdek, az erősebb ököljoga igazgat, és ahol csak szélsőséges téveszmék keringenek.”