Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
A Jobbik semmi más, mint logikus folytatása az intoleráns, nagyszájú pesti liberalizmusnak, az inkompetens Medgyessy-Gyurcsány érának, és Orbán rablóhadjáratának.
„A Jobbik színvonala – amely ahhoz képest, hogy mondjuk 15 éve kis jóindulattal még beszéltek, emberi hangokat hallattak a magyar politikában – a kutyák vonításáéhoz hasonlatos. Hiába akarja a Jobbik elnöke középre vezetni és »a Nyugat felé fordítani« a pártját, ha ez a közép vevő erre a vonításra, és az a Nyugat az EU degenerálódásának következő jeleként még a végén vevő lesz a poszthitleráj appeasement (megbékítő) politikájára. Ugyanakkor a Jobbik semmi más, mint logikus folytatása az intoleráns, nagyszájú pesti liberalizmusnak, az inkompetens Medgyessy-Gyurcsány érának, és Orbán rablóhadjáratának. Ezek a momentumok ölték meg a közbeszédet, úgy hogy mára már nem kíváncsi senki sem a beszédre – a politika és a parlamentarizmus par excellence médiumára –, csak az agresszióra, az idegengyűlöletre, a féleszű populizmusra, a könnyű álmokra és szédelgésre. Ezek a momentumok ölték meg a nemzetet, amely – a tévedések elkerülése végett – ma sokkal inkább fikció, mint a 19. század eleje óta bármikor. És ezek a momentumok emelték fel a Jobbikot, amely a liberális demokrácia ellenségeként a kormányzati és közpolitikai hanyatlás szükségképpen újabb fázisát hozza el, ha tényleg hatalomra kerül.”