Ide jutottunk – 25 év után

2015. február 21. 14:58

Tavaly emlékeztünk meg a bársonyos forradalom 25. évfordulójáról. Bántó volt látni, ahogy a szlovákiai magyar társadalom ignorálta ezt az évfordulót.

2015. február 21. 14:58
Csáky Pál
Csáky Pál blogja

Tavaly emlékeztünk meg az ún. bársonyos forradalom 25. évfordulójáról. Már aki megemlékezett, természetesen, hiszen olyan is van, aki azt mondja, semmit nem vett észre negyedszázaddal ezelőtt. (Tényleg, felmelegíthető a szakállas vicc: ha nincs forradalom 1989-ben, ki lenne ma a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke? Robert Fico, természetesen!) 

Bántó volt látni, ahogy a szlovákiai magyar társadalom ignorálta ezt az évfordulót. Tartok tőle, hogy csak az értékrend nélküli emberek képesek erre. A megemlékezés ugyanis nem azt jelenti, hogy mindent pozitívumnak látunk vagy láttatunk, ami azóta történt. Ellenkezőleg: egy korrekt megemlékezés lehetőséget nyújt egy igazi, mély önvizsgálatra. Ne mondja senki, hogy nincs rá szükségünk. Mivel bántott a dolog, fogtam magam, s a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Karával szerveztünk egyet az egyetemen. Azt hiszem, méltó volt – de egyébként mély csend honolt a szlovákiai magyar tájakon.

Most ünnepel a KDH is, megalakulásuk 25. évfordulóját ünneplik. Legyen bármi a véleményünk róluk, elvben joggal ünnepelnek. A többpártrendszer a működő demokrácia alapja. 

Csak hát ünnepelni sem tudnak tisztességesen. Én névre szóló meghívót kaptam – de ignorálták az MKP-t. Így természetesen nem megyek el én sem a megemlékezésre: nem hagyhatjuk, hogy káderezzenek és leszalámizzanak bennünket. Ez épp a legméltatlanabb az ilyen ünnepléshez.

Azután arra is gondoltam, nekünk is illene megemlékeznünk a saját politikai pártjaink megalakításáról. Én személy szerint ugyanis a létrejött három párt közül kettő megalakításában részt vettem. Önbecsülésünknek tartoznánk annyival, ha mondjuk egy konferenciával megemlékeznénk róluk. Most, márciusban, például az MKDM és az Együttélés megalakításáról…

Már-már ott tartottam, hogy kezdeményezném a találkozó megszervezését. Azután belegondoltam, kit illene és kit nem meghívni rá. Azoknak is ott lenne a helyük, akik most a kétnyelvű pártban magyar nyelven mondják azt, amitől oly sokszor idegbajt kaptunk, ha Meciar vagy Slota szlovákul próbálta belénk sulykolni? Azt, hogy akkor leszünk jó magyarok, ha a szlovákok szája íze szerint fogunk viselkedni?

Azonnal elment a kedvem a szervezkedéstől. Ide jutottunk…

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Rike
2015. február 21. 19:16
Hát Orbán seggét nyalni nem egy könnyű feladat. Vannak csalódások, más előbb ér oda, bársonyosabb a nyelve. Szar ügy. Egy Csáky...hát....?
KannibálTatárÚr
2015. február 21. 18:47
Legalább látod, hogy mennyit ér akkori tettetek.
Energetikus
2015. február 21. 15:41
Csáky Pál - az egykori miniszterelnök helyettese - na mesélhetnél egy-két mesét még ... - kezdhetnéd a lévai textilgyártól ...
Berecskereki
2015. február 21. 15:07
Sajnos Csáky Pálnak igaza van, mint ahogy az is bebizonyosodott, amiről megközelítően egy évtizeddel korábban egyik este beszélgettünk a elmondott ünnepi beszéde után.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!