„Kiszivárgott információk szerint teljes káosz van a jövő heti Európai Tanács ülése körül, amely a klíma- és energia-csomagot, valamint az energiabiztonsági stratégiát tárgyalta volna.
A csomag kapcsán a hármas cél (40% kibocsátás-csökkentés, 27% megújuló részarány, 30% energiahatékonyság) ügyében feloldhatatlan nézetkülönbségek vannak, Nagy-Britannia és a közép-kelet-európai tagállamok jó része - köztük Magyarország - minden kötelező, vagy tagállami szintű célszámot vétóz, a 40%-os csökkentést leszámítva. Sem kötelező tagállami szintű megújulós célszámokat, sem kötelező energiahatékonysági célt nem fogadnak el. Az energiabiztonság ügyében viszont a KKE tagállamok a legmegosztottabbak - Lengyelország és a baltiak héják sz oroszokkal szemben, és gyors, hatékony, egységes lépéseket sürgetnek, Magyarország és Szlovákia ezt is inkább elkenné, és szeretnék nyitva hagyni maguknak az ajtót az oroszokkal való egyezkedésre, ezért csak felpuhított intézkedéseket támogatnak (meg persze sok pénzt akarnak infrastrukturális beruházásokra).
Ha minden így marad, el kell halasztani a döntéseket. Mivel nem szokás rögtön a következő EiT-re ugyanazokat a napirendi pontokat behozni, ez azt jelenti, hogy legközelebb tavasszal születhet megállapodás. Ami két szempontból is katasztrofális. Egyrészt ez azt jelenti, hogy jövő tavaszig nincs EiT-konszenzus az energiabiztonságról, azaz addig aligha tud hatékonyan és egységesen fellépni az EU Oroszországgal szemben egy energiakonfliktusban, miközben a legtöbb elemző idén télre súlyos gázválságot prognosztizál. Másrészt a 2015-ös párizsi klímacsúcs előtt szinte semminek sem lehet károsabb üzenete, mint hogy a magát a klímaügy legfontosabb elkötelezettjének beállító EU ambíciózus célok megfogalmazása helyett töketlenkedéssel, és a megcélzott, amúgy is elég satnya célok elszabotálásával van elfoglalva.
Mondanom sem kell, hogy kormányunk minden ponton a legsötétebb és legkínosabb pozíciót stoppolta magának. Az biztató, hogy innen már nincs hova süllyedni.”