Legyünk túl rajta

„Október 12-én megint lesz pár szám, néhány kemény adat, amivel nem lehet vitatkozni. Látlelet, diagnózis arról, hogy hol tart az úgymond baloldali ellenzék az elmúlt időszakban követett stratégiájával. Nincs kétségem afelől sem, hogy a valószínű kudarc pont hogy fel fogja pörgetni az összefogósdit, és még azt is végig kell szenvedni, ahogy megpróbálják összetolni az összetolhatatlant, összeadni azt, ami együtt is még nagyon kevés, és előadni azt, hogy ami külön-külön pártokban sem volt elég jó a választóknak, az együtt majd sokkal vonzóbb lesz. Ez az ellenzéki szerencsétlenkedés 2012 őszén egyszer már visszahozta a Fideszt egy sokkal rosszabb helyzetből, és ha az Orbán-Simicska háború a közeljövőben nem veti szét a pártot, úgy akár a 2018-as választást is simán besöpörheti a mai kormánypárt. Ezek alapján úgy számolom, hogy reálisan 2022-re lehet bízni abban, hogy a mai összefogósdi hamis prófétái, amikor már mindent kipróbáltak és mindennel megbuktak, végre elfoglalják megérdemelt helyüket a felejtés ködében. Én ekkor leszek 43 éves, szóval felnőtt életem aktív éveinek egy jelentős részét talán már a mai hiszti nélkül tölthetem. Csak az a szar nyolc év, ami addig még kinéz, az tűnik most nagyon drága árnak. De sajnos mai ismereteink szerint ezt nem lehet megúszni. Amíg rendes baloldali és liberális pártok építése helyett csak azt üvöltik színpadról, meg rádióba betelefonálva, amíg csak azt hajtogatják monomániás, 30ezer karakteres cikkekben, hogy de majd az összefogás mindent megold, addig ezzel kell számolni. Mindegy, legyünk túl rajta.”