„Attól függetlenül baj, hogy mit gondoltok róluk. Attól is függetlenül, hogy amit róluk gondoltok, az igaz-e. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem, lehet, hogy van benne igazság stb.. Mindegy. Tudósítók, akik az adott helyen, az adott pillanatban ellátják a feladatukat: tájékoztatják az eseményekről a nyilvánosságot. Igen, az is lehet, hogy csupán »a saját nyilvánosságukat«. De ez nektek, légyszi, ebből a szempontból legyen mindegy. Ahogy az is, hogy utólag ennek apropóján miféle vitapozícióba akarják helyezni magukat, kihasználva, bizony, a TI hülyeségeteket.
Ilyen helyzetben az is legyen mindegy, hogy ócska propagandistának tartjátok-e a tudósítót. Ahogy mindegy az is, hogy a gyűlölt ellenség szanitécei járnak-e körbe a géppuskától pásztázott területen; amíg körbejárnak, nem lövünk. A tudósítót sem bántjuk. Nem érdekes, hogy hívják, és ki fizeti, és mit csinált eddig. Ki kell kerülni, végezze el a feladatát nyugodtan. Tévéstábot nem lökdösünk; nem ordítunk rájuk fenyegetően a túlerő mámorában, nem huhogunk bele a mikrofonjukba.
Mert az szemétség és primitívség, azért.”