Isten hozott a való világban!

„Mégsem csináltak semmit, amíg lett volna értelme. Egészen addig, amíg az ő kiváltságos töküket satuba nem fogták, elhitték, hogy ez nem történhet meg. Meg is magyarázták a hallgatást: az embereket nem érdekli a politika, hanem az érdekli őket, hogy VV Vivi lefekszik-e VV Vilivel. És úgy tettek, mintha ez nem volna politika egy olyan kormány alatt, amely kifejezetten ellenzi azt, ami az embereket állítólag érdekli. Valójában persze sima üzleti érdekei vannak: megpróbálja megsemmisíteni a haverok versenytársait, és ehhez bunkósbotként használja az erkölcsöt. (...)

Ideje, hogy egymásra találjanak azok, akik érdekeltek a szabadságban, és észrevegyék, hogy a saját szabadságaik különbözőek ugyan, de az ellenségük közös. És lám, milyen gyönge valójában: idegrohamot kap a legbanálisabb bűneinek felhánytorgatásától. Van takargatnivalója, és egészen eddig el tudta takarni a szennyest. Annak kiteregetésén kell dolgoznia mindenkinek, akinek van törlesztenivalója. Műsoridővel, szponzorációval, nyomozással és kreatív ötletekkel: kinek mije van, az összfegyvernemi hadviselés szabályai szerint.

És még valami: ennek a háborúnak nem lehet az a célja, hogy visszavonják a reklámadót. Attól csak visszaáll a korábbi állapot: az állandó fenyegetettség. Annak elhárításához még sok híradót kell csinálni. De nyugi, izgalmas műsor lesz az is, hogy mit lopott ma VV Viktor, és vajon milyen esélyekkel indul a következő kiszavazáson. Érdekelni fogja az embereket, és valljátok be: csinálni is jobban esik, mint kultúrszennyet gyártani. Az ugyanis igaz, hogy a kereskedelmi tévék jelentős kárt okoztak – azzal, hogy eddig hallgattak.”