Gyurcsány, a visszatérő

Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány régi cimborája, Bajnai Gordon mennyire igyekszik kihátrálni a politikai frontvonalból. Nem kizárt, támogatóinak az a céljuk, hogy ne kopjon tovább a nimbusza az ellenzékben töltött évek alatt, maradjon ki a baloldal átrendezésével együtt járó konfliktusokból is, hogy ő lehessen majd a nagy visszatérő. Úgy látszik, Gyurcsánynak most az a feladata, hogy irányítása alá gyűrje az MSZP-t, hiszen Mesterházy Attilának a párt éléről történő eltávolításával elhárult ez elől a fő akadály. Hiszen az, hogy a pártot Tóbiás József vezetésére bízzák, olyan, mintha gazdátlanná tennék. Az új pártvezetésnél alighanem el akarják majd érni: egy-két szocialista párti képviselő adja vissza mandátumát, hogy Gyurcsány, illetve Bajnaiék pártszövetsége – pluszjogosítványokkal, plusz költségvetési pénzekkel járó – frakciót alapíthasson. Gyurcsány most azt igyekszik elhitetni, hogy milyen ragyogó sikert ért el az uniós választáson, amit ő felhatalmazásként értékel arra, hogy ő, illetve pártja átvegye a baloldalon a vezető szerepet. Csakhogy az a 225 ezernyi szavazat, amit kaptak, április 6-án, az országgyűlési választáson arra se lett volna elég, hogy bejussanak a parlamentbe. Furcsa, hogy a baloldal sikertelen szereplésébe egyedül Mesterházynak kellett belebuknia, akire rátukmálták Bajnai után még Gyurcsányt is.

Az utóbbi időben a baloldali sajtóban sokat szerepeltetett Gyurcsány szeretné eljátszani a nagy visszatérő politikus figuráját. Gyurcsány is tudja higgadtabb pillanataiban: nem lehet úgy visszajönni, hogy az ember el sem ment sehova. Jó lett volna, ha eltűnik egy időre, ránk fért volna egy kis pihenés, fárasztó feladat egyfolytában a hazugságait cáfolni.”