Miért nem gyalázom a baloldalt?

„A jobboldal érdekel, érdekel, ahogy száz éve, mióta csak van, nem tud érvényt szerezni önmaga implicit nemes vonásainak, érdekel, ahogy áldozatul esik minden jött-ment ideológiának, érdekel, ahogy elaljasul, érdekel az érzelmi komplexitása, a mitológiája, és a belső ereje, mert még mindig benne látom a jövőt. Nem a mai arcában, hanem leginkább az ideájában.

A baloldal ezzel szemben nem érdekel. Nem kedvelem a materializmus és az emberi jogok összecsúszásában keletkezett dehumanizált, nihilista világot. Kifejezetten viszolygok a baloldal politikai reprezentánsaitól (nagyon kevés, főleg bajnaista arccal szemben vagyok csak neutrális, de már látom rajtuk is kiütközni a politikai zombik jegyeit), és nem kritizálom őket szisztematikusan, mert olyannyira alatta vannak a szemhatáromnak. Nem gondolom, hogy bármi jó jöhetne arról az oldalról, amely a saját teljes romlását most éppen Gyurcsánnyal (!) akarja megfordítani, ez a legnagyobb ötlete, mert egyéb köze nincs a magyar valósághoz. A baloldali értelmiségnek pedig kívánom, hogy mindannyiunk érdekében lépjen végre túl önmagán.”