Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Azért, mert olyan mértékben érzéketlen, ami szinte megmagyarázhatatlan. És emellett több helyen - egy miniszterelnöktől meglepő módon - néhol igen szabadon bánik a tényekkel.
„Az elején ijesztőnek neveztem Orbán levelét. De nem is az eddig soroltak miatt ijesztő, hanem sokkal inkább amiatt, ami kimaradt belőle. Orbán miniszterelnök ugyanis sok magyarázás közepette egy, minden másnál sokkal fontosabb dologról egy szót sem ejtett:
arról, hogy alapvetően mi szükség van erőből felállítani egy olyan emlékművet a főváros közepén, ami nem kevés embernek - függetlenül attól, hogy Műelemzó és Történész Orbán magában mit hogy értelmez - jól láthatóan nagy fájdalmat okoz? Mi értelme van felzaklatni és lelkileg kicsinálni egy rakás állampolgárt egy olyan ügyben, ahol még Orbán sem állítja, hogy elsöprő és sürgető tömegigény lenne bármilyen emlékműre?
Orbán a tiltakozás kérdését - ahogy ez a levele elejéből is kiderül - magában az ellenzék politikai hisztijére egyszerűsíti le. Csakhogy - bár kétségtelenül igaz, hogy a balos közös lista pártjai szemérmetlenül élősködnek a témán - ez totálisan félrevezető. Az lenne a legjobb, ha valamelyik befolyásos tanácsadója fogná a miniszterelnököt, parókát tenne rá és napszemüveget, aztán lesétálnának a Szabadság térre, ahol a saját szemével is megnézné, mi történik ott. Hogy milyen szenvedést okoz a tervével civil emberek sokaságának. Nem a gyurcsányistáknak meg Fodor kamupártjának, hanem Holokauszt-túlélőknek, a gyerekeiknek meg jóérzésű nemzsidóknak. És láthatná azt is, hogy miközben a tiltakozás állandó, hogy, hogy nem, sehol sincsenek emlékműpárti demonstrálók.
Én eddig meg voltam győződve arról, hogy Orbán ezt az egészet trollkodásból, vagyis a balos-liberális hisztiértelmiség és a velük szimbiózisban létező pártok heccelésére csinálja. Most már nem tudom elképzelni, mit akarhat.”