A kordonbontás kilátástalansága

2014. április 11. 15:01

A szobor nem azért probléma, mert végső soron ne volna mindegy az országban honoló leírhatatlan nyomorúsághoz viszonyítva, pontosan milyen bronzhányást kerülgetünk a Szabadság-téren pár évig.

2014. április 11. 15:01
Vári György
Kettős Mérce

A szobor nem azért probléma, mert végső soron ne volna mindegy az országban honoló leírhatatlan nyomorúsághoz viszonyítva, pontosan milyen bronzhányást kerülgetünk a Szabadság-téren pár évig. Az a baj, hogy az emlékművel a magyar állam hivatalosan hazudik arról, mi történt egykor polgárainak százezreivel. Az a baj, hogy a szobor tovább roncsolja a közös nemzeti emlékezet és így a szolidáris és felelős politikai közösség esélyét. A mérgező hazugságot konzerválja és a másik fájdalma iránti totális közönyt. Tovább lazítja a politikai közösség amúgy is megrendült »jogon túli eresztékeit«. Abban tehát, hogy »semmit« nem gondolt minderről az ATV stúdiójában, határozottan nem volt igaza Schiffer Andrásnak.

A 2010-es Schiffer Andrásnak volt igaza vele szemben. Mindabban viszont, amit azután mondott, hogy a »semmit« kicsúszott a száján, többé-kevésbé igaza volt. Az emlékmű ugyanis meg fog épülni, mert egy végtelenül pitiáner, szószegő akarnok, egy frusztrált középső csoportos óvodás úgy döntött, hogy a múltat is meg akarja nyerni, mert képtelen elviselni, hogy legyen a tér-idő kontinuumnak olyan pontja, amelyben nem ő parancsol. A szobor azonban a közönynek nem előidézője, legfeljebb az – egyik következménye. A kordon elbontása az építési területen eltereli a figyelmet a lényegről, a közös emlékezet kríziséről. Hogy valóban nem rendültünk még meg az elhurcolt zsidók, elkergetett svábok stb. sorsán. Nem rendültünk meg azon, hogy volt idő – nem is nagyon rég - amikor itt voltak és most nincsenek itt és nem is lesznek itt már soha többé, akármi történik is. Nem rendültünk meg a saját utcáink, házaink, szomszédaink történetén. Nem rendültünk még meg igazán a saját történetünkön és ezért sem vagyunk képesek »túllépni« rajta. Mert igazán felejteni, megtanulni elengedni, ami elmúlt, szintén munka, minél nagyobb a teher, annál nagyobb és Magyarország terhe elég tekintélyes.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 165 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
satanov
2014. április 12. 13:33
@FOB 2014. április 12. 10:59 "Szóval - a szimbolika szerint - Mo. egy másod világháborús terrorbombázó volt?" Ne foglalkozz ezzel, neked ez túl magas. Menj inkább vissza gyakni a kecskéteket, az van a te szinteden.
Box Hill
2014. április 12. 11:04
A "Horthy fasizmus" által befogadott idegen menekültek története Braham szerint: Forrás: Randolph L. Braham: A magyar holocaust, első kötet, Gondolat, 1988, 88-89.old. “A legelső (zsidó) menekültek (Magyarországra) Németországból érkeztek, nem sokkal azután, hogy a nürnbergi törvényeket 1935-ben elfogadták. Őket követték már jóval nagyobb számban osztrák zsidók az 1938-as Anschlusst követően, amely a Harmadik Birodalmat Magyarország tőszomszédjává tette. Egy évvel később a Németországhoz csatolt Cseh-Morva Protektorátusból menekültek a zsidók, majd Csehszlovákia feldarabolását követően a függetlennek nyilvánított szlovák bábállamból. Ezek a német, osztrák és protektorátusbeli menekültek viszonylag jómódú emberek voltak, és vagy rokonaik éltek Magyarországon, vagy üzleti kapcsolatok fűzték őket Magyarországhoz. Így azután nemigen igényeltek anyagi támogatást a magyarországi zsidó szervezetektől.” „Kisszámú lengyel zsidó menekült még a második világháború kitörése előtt Magyarországra. Főként Galíciából jöttek, hogy egyrészt jobb gazdasági körülmények közé kerüljenek, mint aminők közepette odahaza éltek, másrészt megelégelték a lengyelországi egyre elviselhetetlenebb antiszemita légkört. Nagyobb tömegben akkor érkeztek, amikor 1939 szeptemberében a nácik (és a szovjetek) szétzúzták Lengyelországot. Elsősorban náciellenes beállítottságú értelmiségiek érkeztek, azután a szétvert lengyel hadsereg Magyarországra menekülő katonái között is voltak zsidók. Körülbelül 140-150,000 lengyel katona keresett menedéket Magyarországon az összeomlás után, soraikban 5-15,000-en lehettek zsidók. ... Folyt köv.
Monkey4you
2014. április 12. 10:50
Ez egy rohadt patkány!!!
napvilág
2014. április 12. 10:36
Kun Bélával és a Lenin fiókkal kezdődtek a dolgok. Hihetetlen, hogy a 20-as években milyen gyorsan napirendre tért fölötte a magyar társadalom. A numerus clausust Magyarországon 1928-ban megszüntették, míg a hasraestekelőtte USA-ban az 1950-es végéig fennmaradt. 1956-ban sem volt nagyarányú zsidó ávósüldözés (Fejtő Ferenc nagy csodálkozására), 1989-ben sem volt számonkérés, pedig az elején természetesnek vettétek, hogy lesz, aztán nagyon csodálkoztatok rajta, hogy nem lett. Azóta erősödött meg bennetek a meggyőződés, hogy ez birka nép.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!