„Ma kilencvenöt éve kezdődött a Tanácsköztársaságnak elnevezett első kommunista szomorújáték Magyarországon; a százharminchárom nap egyfajta előzetese volt a Rákosi-, majd Kádár-előadásnak. Szamuely Tibor népbiztos győri »programbeszéde« (1919. április 20.) maga a kommün esszenciája: »A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába (…) Szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát!«
Ezt a finom liberálbolsevik embert és cimboráit szabadította az országra, a világháborúban kivérzett, csonkolás előtt álló hazára a tehetetlen és alkalmatlan Károlyi Mihály köztársasági elnök, a »vörös gróf« 1919. március 21-én.”