„A Jobbik kapásból kiesik. Ez az ország túl kicsi kettőnk számára, vagy ők vagy én (nem én állok nyerésre). Ugyanakkor van itt egy dilemma, melynek boncolgatásától gyorsan vissza is rettenek. Mi a jobb: ha kicsit több képviselője van a Jobbiknak, és ezért a Fidesznek nincs meg a kétharmada, vagy jöjjön inkább a fideszes teljhatalom megint, csak a Jobbik legyen minél kisebb. Melyik a fontosabb? Az a válasz nem érvényes, amelyik úgy kezdődik, hogy a Fidesz vezetői legalább nem antiszemiták. »A Rothschildok és a nemzetközi bankvilág törték le az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot« – közölte velünk a fideszes parlamenti képviselő nemrég. Az egyik ábrán a Fidesz, a másikon a Jobbik látható. Kérjük, karikázza be a három apró különbséget.
Az Összefogás kapásból kiesik. Már nálam. A Fidesz az MSZP folytatása más eszközökkel, vagy az is lehet, hogy inkább az MSZMP folytatása ugyanazokkal az eszközökkel, mindegy. Ebből a körből kellene egyszer kiszállni. Ha valóban a szabadságért küzdenek, ahogy mondják, akkor Mesterházyt jelölni tábornoknak meglehetősen tapintatlan húzás a reménykedő rabok szempontjából. Nem hagyta szétesni az MSZP-t. Ez az érv. Ami belülről nézve érdekes lehet, de kit érdekel kívülről. A szocialisták még mindig úgy léteznek, mintha a saját világuk egyben a külső világ is lenne. De én abban nem vagyok benne. (Az más kérdés, hogy egyéniben a mezőny egyetlen liberális jelöltjét nálam indítják, ő jöhet.)
Az LMP kapásból kiesik. Előttem a választási újságjuk. Hátoldalán, amit a legfontosabbnak tartanak. Az átlagbért 27 százalékkal emelnék. Azt nem mondják meg, miből, vö: Széles Gábor és az energiacella. Na, mindegy, tovább. A tandíjat eltörölnék. Bevezetni kellene. A külföldi földvásárlást megakadályoznák. Engedélyezni kellene. Női kvótával több nőt küldenének a parlamentbe! Oldják meg kvóta nélkül. A vidéki főiskolákat megmentenék. Ne mentsék. Nyilvánosságot akarnak a közbeszerzéseknél. Végre valami. Legyen népszavazás az atomenergia kivezetéséről. Passz.”