Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Ft
Ft
6°C
0°C
A versenyképesség alapja az együttműködés ösztönzése
2014. február 12. 18:08
Az érdekcsoportok - ha egyáltalán megszerveződnek - nem bíznak meg a szabályozóban, ennek hiányában pedig nincs együttműködés. Interjú.
2014. február 12. 18:08
„Magyarországon van egy olyan általános vélemény, hogy nálunk a külföldön bevált receptek nem működnek, mondván nekünk más szabályaink vannak. Milyen Magyarországon egy jó szabály?
A válasz egészen biztosan úgy kezdődik, hogy nagyon keveset tudunk arról, milyenek a jelenleg is működő sajátosan magyar játékszabályok. Meggyőződésem szerint a jó játékszabályok, jó intézmények jelentős részben endogén módon vagyis belülről alakulnak ki. Az exogén kialakulás az, hogy megnézzük, mi szerepel mondjuk a német polgári törvénykönyvben, vagy milyen a francia szabályozás, és azt átültetjük a hazai szabályrendszerbe. Ezek azonban a legritkább esetben működnek, pontosan azért, mert az, ami messziről a szabályrendszernek látszik, az mindig csak a felszín. Elrettentő példaként szokták felhozni, hogy amikor az afrikai országok átvették a francia Code Napoleont, azt hitték, hogy a francia bíróságok ez alapján ítélkeznek. A valóságban a kódex csak egyik és nem is legfontosabb eleme volt a francia ítélkezési gyakorlatnak, amely minden civilizált országban evolutív jogelvek, értelmezések, szakmai hagyományok, precedensek finom szőttese.
Az endogenitás - a másik út - ezzel szemben azt jelenti, hogy az érintett társadalmi szereplők hosszú kísérletezéssel, nem kis kínszenvedés árán alakítanak ki intézményeket. Be kell ismerni, hogy erről, ennek a gyakorlatáról nagyon keveset tudunk - de azért valamit mégis. Mondok is egy példát. A Hétfa Kutatóintézetben azt vizsgáltuk egy kutatás során, hogy a helyi termelők - a makói hagymatermesztőket és a csopaki bortermelőket vizsgáltuk - hogyan képesek együttműködni. Ha körülnézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy számos országban - így a már emlegetett Franciaországban - viszonylag részletes állami szabályozás van érvényben, akárcsak nálunk például a hegyközségi szabályozás vagy a földrajzi oltalmat jelző védjegyek.
Nagyon hasonló szabályozások másutt jól működnek, míg nálunk nem. Mi ennek az oka? Az, hogy Franciaországban van egy alapvető bizalmi viszony a helyi termelők és a szabályozói hatóság között, ami nem a levegőből jött, hanem egy hosszú folyamat során sikerült kialakítani. Nálunk ez a bizalom hiányzik, mert az érintettek nem »izzadtak ki« ezt támogató játékszabályokat. Egyes termelők reakciója erre az, hogy az önszerveződés útjára próbáltak lépni. Ez azonban szintén nem egyszerű. Az önszerveződés egyik alapfeltétele például, hogy világos legyen mindenkinek a pozíciója, vagyis hogy ki mit termel, mekkora területen, milyen piacra. Ha ez nem világos, akkor alkudni, egyeztetni, megállapodni sem lehet. A rendszerváltás óta több mint húsz évnek kellett eltennie, hogy az ilyen kezdeményezéseknek valódi esélyük legyen. Ez soknak tűnik, de más országokban sem ment gyorsabban. Fontos ezért, hogy türelmesek legyünk.
Pontosan mi az, ami itthon nem működött?
A legfőbb gond, hogy nálunk az érdekcsoportok - ha egyáltalán megszerveződnek - nem bíznak meg a szabályozóban, ennek hiányában pedig nincs együttműködés. A szabályozó bizalmatlan a szabályozottal szemben, és viszont. A gond az, hogy ez nehezen változtatható. Az a kérdés, hogy vannak-e olyan társadalmi szereplők, úgynevezett »intézményi vállalkozók«, akik hajlandók azért kockázatot vállalni, hogy változtassanak a játékszabályokon. A helyi termelők példájánál maradva azt látjuk, hogy az egyik típus a nagy szereplő, aki már elég erős ahhoz, hogy a helyi közjószág, infrastruktúra és normarendszer elég értéket jelentsen számára ahhoz, hogy erre áldozzon. A másik ilyen szereplő az, aki tud közvetíteni a felek között, akinek van például államigazgatási és termelői/vállalkozói tapasztalata is.”
Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Hitbéli kérdéssé vált a politika
Belföld
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
Jön az új fizetőeszköz, megérkezett az 50 ezer forintos
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Helyi mindenszaristáink a Záveczcel akarják átírni a valóságot – Itt az igazság a magyarországi szegénységről!
Inkább használják arra a szürkeállományukat, hogy a hazai szegénység még tovább csökkenjen – nagyobb hasznát vennénk ennek. Varga Mátyás Zsolt írása.
Pokoli nehéz időszak vár Macronra: újabb tüntetés rázta meg Franciaországot
Nem javult a helyzet a tavalyi demonstrációk óta.
Afrika a saját útját járja a mesterséges intelligencia fejlesztésében
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
Külföld
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kulalak
2014. február 13. 04:25
Ez a Mandiner tegnapi legfontosabb cikke, sajnos a legkevesebb kommenttel.
"a társadalmi sikerek és kudarcok „középszinten" történnek és dőlnek el. Nem elsősorban az egyének, és nem is a nagy rendszerek szintjén."
ebcsont
2014. február 12. 19:54
"Az, hogy nálunk mindeddig volt egy önálló életet élő fejlesztéspolitika, magyar, illetve kelet-közép-európai sajátosság. Nincs megírva az uniós rendszerben. Leginkább azokra az intézményi felállásokra hasonlít, amikor a szegényebb fejlődő országban külföldi donorok segélyekből fejlesztéseket valósítanak meg. Ott több évtized kudarcai után elég egyértelműen látszik, hogy nem működik az, hogy föláll egy önálló intézményi rendszer, amely a döntéshozókat nem arra motiválja, hogy hozzanak létre mondjuk egy jó felsőoktatást, hanem csak arra, hogy legyenek szabályosan, elszámolhatóan megvalósított projektek. Egy ilyen rendszer nehezen tudja érdemben támogatni a gazdasági-társadalmi fejlődést."
Ez a lényeg!
gross
2014. február 12. 19:48
Nagyon izgalmas interjú, érdemes elolvasni!
USsange
2014. február 12. 18:17
Mi újság itt?
A mandineren sem verte ki a biztosítékot az EU-s GMO kukorica botrány?
Ja, hogy ha a média elhallgatja akkor nem is lesz botrány...
http://www.hirado.hu/2014/02/12/az-europai-bizottsagnak-nincs-joga-visszavonni-genmodositott-kukorica-engedelyezesi-javaslatat/?source=hirkereso
Mutatjuk, így néz ki VV Fanni gyilkosa - videó
origo.hu
Drámai fordulatra készül Putyin: a fegyverszállító országoknak üzent
mandiner.hu
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
borsonline.hu
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
magyarnemzet.hu
Dancing with the Stars: Nemcsak Andrei Mangra keveredett botrányba, őket zárták ki a műsorból
ripost.hu
K...rva nagy következmények
magyarnemzet.hu
Oroszország figyelmét is felkeltette: Magyarország légvédelmi rendszereket telepít az ukrán határhoz
mandiner.hu
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
origo.hu
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
mandiner.hu
Ez fájt! Az UEFA jól kibabrált Szoboszlaiékkal
mandiner.hu
A Puskás Aréna lelátóján is feltűnt a német szurkolók üzenete Orbán Viktornak (FOTÓ)
mandiner.hu
Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.