Elcsépelt sajnos a fordulat, de itt már tényleg nincsenek szavak
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
A versenyképesség alapja az együttműködés ösztönzése
2014. február 12. 18:08
Az érdekcsoportok - ha egyáltalán megszerveződnek - nem bíznak meg a szabályozóban, ennek hiányában pedig nincs együttműködés. Interjú.
2014. február 12. 18:08
„Magyarországon van egy olyan általános vélemény, hogy nálunk a külföldön bevált receptek nem működnek, mondván nekünk más szabályaink vannak. Milyen Magyarországon egy jó szabály?
A válasz egészen biztosan úgy kezdődik, hogy nagyon keveset tudunk arról, milyenek a jelenleg is működő sajátosan magyar játékszabályok. Meggyőződésem szerint a jó játékszabályok, jó intézmények jelentős részben endogén módon vagyis belülről alakulnak ki. Az exogén kialakulás az, hogy megnézzük, mi szerepel mondjuk a német polgári törvénykönyvben, vagy milyen a francia szabályozás, és azt átültetjük a hazai szabályrendszerbe. Ezek azonban a legritkább esetben működnek, pontosan azért, mert az, ami messziről a szabályrendszernek látszik, az mindig csak a felszín. Elrettentő példaként szokták felhozni, hogy amikor az afrikai országok átvették a francia Code Napoleont, azt hitték, hogy a francia bíróságok ez alapján ítélkeznek. A valóságban a kódex csak egyik és nem is legfontosabb eleme volt a francia ítélkezési gyakorlatnak, amely minden civilizált országban evolutív jogelvek, értelmezések, szakmai hagyományok, precedensek finom szőttese.
Az endogenitás - a másik út - ezzel szemben azt jelenti, hogy az érintett társadalmi szereplők hosszú kísérletezéssel, nem kis kínszenvedés árán alakítanak ki intézményeket. Be kell ismerni, hogy erről, ennek a gyakorlatáról nagyon keveset tudunk - de azért valamit mégis. Mondok is egy példát. A Hétfa Kutatóintézetben azt vizsgáltuk egy kutatás során, hogy a helyi termelők - a makói hagymatermesztőket és a csopaki bortermelőket vizsgáltuk - hogyan képesek együttműködni. Ha körülnézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy számos országban - így a már emlegetett Franciaországban - viszonylag részletes állami szabályozás van érvényben, akárcsak nálunk például a hegyközségi szabályozás vagy a földrajzi oltalmat jelző védjegyek.
Nagyon hasonló szabályozások másutt jól működnek, míg nálunk nem. Mi ennek az oka? Az, hogy Franciaországban van egy alapvető bizalmi viszony a helyi termelők és a szabályozói hatóság között, ami nem a levegőből jött, hanem egy hosszú folyamat során sikerült kialakítani. Nálunk ez a bizalom hiányzik, mert az érintettek nem »izzadtak ki« ezt támogató játékszabályokat. Egyes termelők reakciója erre az, hogy az önszerveződés útjára próbáltak lépni. Ez azonban szintén nem egyszerű. Az önszerveződés egyik alapfeltétele például, hogy világos legyen mindenkinek a pozíciója, vagyis hogy ki mit termel, mekkora területen, milyen piacra. Ha ez nem világos, akkor alkudni, egyeztetni, megállapodni sem lehet. A rendszerváltás óta több mint húsz évnek kellett eltennie, hogy az ilyen kezdeményezéseknek valódi esélyük legyen. Ez soknak tűnik, de más országokban sem ment gyorsabban. Fontos ezért, hogy türelmesek legyünk.
Pontosan mi az, ami itthon nem működött?
A legfőbb gond, hogy nálunk az érdekcsoportok - ha egyáltalán megszerveződnek - nem bíznak meg a szabályozóban, ennek hiányában pedig nincs együttműködés. A szabályozó bizalmatlan a szabályozottal szemben, és viszont. A gond az, hogy ez nehezen változtatható. Az a kérdés, hogy vannak-e olyan társadalmi szereplők, úgynevezett »intézményi vállalkozók«, akik hajlandók azért kockázatot vállalni, hogy változtassanak a játékszabályokon. A helyi termelők példájánál maradva azt látjuk, hogy az egyik típus a nagy szereplő, aki már elég erős ahhoz, hogy a helyi közjószág, infrastruktúra és normarendszer elég értéket jelentsen számára ahhoz, hogy erre áldozzon. A másik ilyen szereplő az, aki tud közvetíteni a felek között, akinek van például államigazgatási és termelői/vállalkozói tapasztalata is.”
Most kiderül, túl van-e Magyarország a nehezén
Gazdaság
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Ki nyer ma? Íme a világ vezető exportőrei
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Ezt tényleg mindenkinek látnia kell!
Egy ócska libernyák s…ggfej megpróbálja provokálni a magyar férfit, de felsül.
Égető kérdést tett fel Orbán Viktor: Zelenszkij is hegyezi a fülét
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Szépen helyretették az egyik '56-os hősön nevetgélő „sztárszínészt” (VIDEÓ)
Belföld
Thuróczy Szabolcs Vitéz Szilágyi Árpád nevével „poénkodott” a Tiszához köthető Kontroll nevű oldalon.
Elcsépelt sajnos a fordulat, de itt már tényleg nincsenek szavak
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kulalak
2014. február 13. 04:25
Ez a Mandiner tegnapi legfontosabb cikke, sajnos a legkevesebb kommenttel.
"a társadalmi sikerek és kudarcok „középszinten" történnek és dőlnek el. Nem elsősorban az egyének, és nem is a nagy rendszerek szintjén."
Válasz erre
1
0
ebcsont
2014. február 12. 19:54
"Az, hogy nálunk mindeddig volt egy önálló életet élő fejlesztéspolitika, magyar, illetve kelet-közép-európai sajátosság. Nincs megírva az uniós rendszerben. Leginkább azokra az intézményi felállásokra hasonlít, amikor a szegényebb fejlődő országban külföldi donorok segélyekből fejlesztéseket valósítanak meg. Ott több évtized kudarcai után elég egyértelműen látszik, hogy nem működik az, hogy föláll egy önálló intézményi rendszer, amely a döntéshozókat nem arra motiválja, hogy hozzanak létre mondjuk egy jó felsőoktatást, hanem csak arra, hogy legyenek szabályosan, elszámolhatóan megvalósított projektek. Egy ilyen rendszer nehezen tudja érdemben támogatni a gazdasági-társadalmi fejlődést."
Ez a lényeg!
Válasz erre
0
0
gross
2014. február 12. 19:48
Nagyon izgalmas interjú, érdemes elolvasni!
Válasz erre
0
0
USsange
2014. február 12. 18:17
Mi újság itt?
A mandineren sem verte ki a biztosítékot az EU-s GMO kukorica botrány?
Ja, hogy ha a média elhallgatja akkor nem is lesz botrány...
http://www.hirado.hu/2014/02/12/az-europai-bizottsagnak-nincs-joga-visszavonni-genmodositott-kukorica-engedelyezesi-javaslatat/?source=hirkereso
Válasz erre
0
0