Tiszta Amerika

2014. február 11. 13:47

Megjöttek a valódi nehézfiúk, a forrásprofik, akik pénztechnikailag aligha olyan amatőrök, mint a professzionális éhező Simon.

2014. február 11. 13:47
Kiss László
Kiss László
Magyar Hírlap

„Már azt is felemelő volt látni, amint Mesterházyék, igazuk biztos tudatában, a repülőtéren bátran nekimentek a tévések gátlástalanul-gusztustalanul simonozó alegységeinek, s maga volt a mennybemenetel számunkra, hogy megjött az amerikai segítség. Igaz, késett néhány évtizedet. Nekünk egykor azt mondták, tartsatok ki, magyar testvéreink, tartsatok ki, megyünk. Vártuk őket, vártuk büdösül, de hát nem jöttek. Nem jött az ígért segítség, egészen idáig. Illetve egyszer mintha tényleg megjött volna, ki is tódultunk rögvest a körútra, éljenezve, hogy hurrá, hurrá, megjöttek az amerikaiak, itt vannak az amerikaiak. Ám aztán kiderült, apró tévedés történt, mert a fehér díszegyenruhások egyike azt mondta: Nyet, nyet Amerika. Karnevál!

Hát most itt a felmentő sereg. Az igazi. Megjöttek a valódi nehézfiúk, a forrásprofik, akik pénztechnikailag aligha olyan amatőrök, mint a professzionális éhező Simon. Nem bizony, ráadásul minden bizonnyal alaposan fölfegyverkezve tértek haza. Nem, nem pénzzel, mert a pénz az a demokráciában fegyver. Itten meg, ugye, egy ideje szó nincs semmiféle demokráciáról. Sőt, négy éve szenvedünk a sajtó- és szólásszabadság hiányától, a rezsicsökkentés nyűgétől, a bankok megsarcolásának borzalmától. Így aztán pénz aligha érkezett, legfeljebb forrás, de az is – mint azt egy klasszikus nemrégen kijelentette – jó, ha nem tudjuk, honnan és mennyi. A forrás pedig felbuzog, erre csörög, arra folyik, megöntöz bizonyos szikkadt mezőket, szomjas szájakat itat meg, más szájakat befog, megnedvesít lejárt szavatosságú száraztésztákat, lehűt forrongó fejeket, felmelegít kivénhedt babgulyáskonzerveket, elzárja a rezsicsökkentés bűnös útját, viszont működésbe hoz víz- és kakaómentes számítógépeket, és ki tudja, miféle jótéteményekre képes még.

Istenem, istenem, milyen jó is lesz nemsokára – némi amerikai segítséggel – magyarnak lenni. Előzetes forrásfelhalmozással akár még cukrászdát is nyithatunk Bécsben.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
6qwasyx
2014. február 11. 15:08
Civilizáltnak tűnő vademberként csodálhatták meg a magyar Alkotmánybíróság egyik oszlopát az amerikai fővárosban, avagy miért nincs demokrácia Magyarországon? Borat kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika. Vacsoráz együtt amerikai barátok háza, de szarni kell. Borat udvarias, tudja mit, hogyan, kéredzkedik kifelé. Amíg Borat WC, amerikai barátok örülnek, Borat, kazah nép nagy fehér gyermeke milyen civilizált, szépen öltözik, viselkedik, tudja, mikor, mit, majdnem mint egy igazi amerikai. És akkor Borat kazah nép nagy fehér gyermeke visszajönni WC-ről, kézben zacskó, zacskóban ürülék és kérdezni, most hogyan tovább. Stumpf István, magyar nép nagy fehér gyermeke megy művelődni Amerika. Találkozik tekintélyes alapítvány képviselői Washington, magyarázni szép nagy demokratikus magyar alkotmány nekik, turulmadár tojta, szeretik, nem szeretik, ezt kapják magyar nép nagy fehér gyermekei. De kérdik, csak kérdik amerikaiak, demokratikus-e ez a nagy magyar alkotmány, Alkotmánynak bírósága védi-e bennszülöttek szabadságjogait, mire Stumpf István, Alkotmánybíróság oszlopa azt mondani, igen, annál is inkább, mert erre ő, egyes-egyedül ő a nagy fehér garancia. Nem kell félni, “amíg én ott vagyok” - mondja a beszámoló szerint. Stumpf István úgy öltözik, úgy jár-kel és úgy is viselkedik, mint egy európai, de elég volt ezt a mondatot meghallani amerikai vendéglátóinak, hogy mindent megértsenek a magyar demokrácia állapotáról. Nem kellett Heller Ágnest vagy Konrád Györgyöt oda küldeni, Stumpf ürülékkel teli nagy zacskója az asztal közepéről hangosabban kiabált, mintha Bauer Tamás vagy Paul Lendvai beszélt volna nekik fél órát a patás ördög Orbán Viktorról. Ott ugyanis ahol Stumpf István személye a garancia a demokráciára, ott nincsen demokrácia. A liberális vagy helyesebben jó minőségű demokráciákat többek között az különbözteti meg az irányított demokráciáktól, vagy az olyan, egyébként egyre terjedő látszatdemokráciáktól, ún. kompetitív autoriter rezsimektől, amelyek irányába Magyarország halad, hogy a szabadságjogokat nem emberek, uralkodók, jó cárok, mosolygó diktátorok, illetve feleségeik garantálják, hanem elsősorban jól működő intézmények és csak másodsorban az intézmények élére kerülő emberek. A stumpfistvánok csupán alázatosan betöltik az intézmények feladatának és szellemének megfelelően rájuk rótt feladatot, és mandátumuk lejárta után hasonlóan alázatos és elkötelezett vezetők viszik tovább a demokráca nagy ügyét. Jelen esetben tehát egy igazi demokráciában nem addig nem kell félni, ameddig Stumpf István az Alkotmánybíróság tagja, hanem ettől függetlenül, soha nem kell félni. Stumpf István egy jól irányzott mondatával maga mondta ki, hogy Magyarországon nincs igazi demokrácia, mert már most kell félni, mi lesz, ha ő nem lesz ott A klasszikus példa szerint a sztálinista alkotmány is nagyszerűen garantálta a szabadságjogokat, csak a bunkerben általában nem jutott senkinek eszébe előrántani a szöveget. Speciel Stumpf István akkor éppen nem járt arrafelé, de most még szerencsére velünk van. Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy Stumpf István a probléma, vagy a fideszes Magyarország a probléma, és ha őt, őket lecserélik az arra illetékesek, akkor helyére billen a kizökkent idő, és magyar nép ismét virágba borul... Sajnos a bajok mélyebbek. A magyar nép nagy fehér gyermekei ugyanis az intézményeikben egyáltalán nem bíznak és az emberekben is csak erős fenntartásokkal. Ezért őket okolni nem lehet. Az elmúlt száz év magyar történelme pontosan azt bizonyította be nekik, hogy az intézményeikben még véletlen se bízzanak, főleg nem hat óránál hosszabb időtávra, és az emberekben is módjával, kivéve talán, ha közvetlen családtagokról van szó. A nagy probléma az, hogy ezen a történelmi tapasztalaton az elmúlt húsz év mit sem változtatott, az elmúlt két év pedig kifejezetten rontott. Orbán Viktor rendszere ennek a történelmi tapasztalásnak megfelelően a jog uralma helyett a személyek uralmára épít. Ebben a rendszerben Stumpf István garantálja a szabadságot, Matolcsy György a gazdasági növekedést, Selmeczi Gabriella pedig a magán-nyugdíjpénztári vagyon védelmét, láttuk, hogyan. Napokban százezres tömeg tett hitet ezen rendszer mellett, de a másik oldalon ugyancsak százezres tömeg néz Bajnai Gordonra és benne látja a személyes szabadságainak legfőbb biztosítékát, ami sajnos legalább ekkora probléma. Borat hosszú, hideg télre készül Kazahsztánban.
bsandor
2014. február 11. 14:31
bocs,a hallgatom..a szemem már elkopott ezen a rohadt monitoron
orangeután
2014. február 11. 14:06
kíváncsi lennék rá hogy egy ilyen panelekből összetákolt szarért ma mennyit fizet egy "újság" (=szennylap)! valaki?
bsandor
2014. február 11. 14:00
azzal a felhalmozott pénzel a piros Simon jónéhány északkeleti magyar falu éhező,nélkülöző gyerekein segihtetett volna de ez a bazi csak éhesmenetelni tudott,jól mondta valamelyik kommentelő társam, ,,kaviárszocik,,oszt részemről a nyasgem
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!