Építők, rombolók

„Ma rendezik a 2014-es labdarúgó-világbajnokság európai pótselejtezőit – méghozzá válogatottunk nélkül, ami itthon jelentős közéleti válságot okozott. Mármint az ellenzék soraiban. Érthetően, hiszen futballban és politikában is kötelező elem a támadás – még akkor is, ha szegényes, szánnivaló a taktikai repertoár –, sőt, utóbbi terepen abban az esetben is az, ha momentán nincs nálunk a labda. (...)

Az MSZP és az Együtt sportkoncepciójának – ha van egyáltalán ilyen, bár jele nincs neki – eddig megismert egyetlen közös eleme 2013-ban is az: félbe kell szakítani a stadionépítéseket. Nem meglepő, ennyit tudnak. Történelmi leckeként ezért talán nekik sem árt felidézni, mit tett Horthy Miklós, miután vízipólósaink a németekkel szemben 5-2-re elveszítették az 1928-as olimpia döntőjét. Utasítást adott a Margitszigeten a Nemzeti Sportuszoda felépítésére. Európa első fedett versenymedencéje a világválság kellős közepén, 1929-ben már el is készült, így a magyar csapat lett az egyetlen, amely egész évben folyamatosan tudott készülni. Pólósaink az 1932-es olimpián 6-2-vel vágtak vissza a németeknek, bajnoki címet nyertek, veretlenségüket tizenegy éven át őrizték.

Mindezt nemcsak az ellenzéknek, hanem a kormánypártoknak is szíves figyelmükbe ajánlom. Egyelőre csak érvrendszerként; követendő példaként majd akkor, ha nekik is jut nyolc–tizenkét év.”