Nem gránitba vésett

„Természetes, hogy a nagyobb párt nagyobb arányban vesz részt a demokratikus szövetségben. De csak a létező legszélesebb együttműködéssel lehet elérni azt, hogy létrejöhessen az Orbánt leváltó, a demokráciát helyreállító és a hazánkat emelkedő pályára állító, a Fideszen és a Jobbikon kívülieket, demokratákat magában foglaló kis-nagy koalíció. Ezt megértenék a választók is, mert egy ilyen típusú koalíció erőt mutatna, s annak a reményét hordozná, hogy a folyamatos konfliktusra épülő, kirekesztő politikai kultúrát legalább a demokrata oldalon felválthatja a kompromisszumkeresés, együttműködés kultúrája. Éppen ezért lett volna értelme nemcsak a közös egyéni képviselőjelölteknek, hanem a közös listának is.

Érthetetlen, hogy kilenc hónappal a választások előtt miért kellett egyszerre megmerevíteni és elmérgesíteni a politikai helyzetet. Miért jó rengeteg szavazót elbizonytalanítani vagy akár elidegeníteni? Hogyan lehet komolyan azt gondolni, hogy a most szerződő felek nem rúgják majd fel megállapodásukat, ha esetleg drasztikusan megváltoznak a közvéleménykutatási adatok? Hogyan lehet elvárni, hogy az egyezségből kihagyott, jelentős támogatottsággal bíró demokraták mosolyogva fogadják, hogy kész tények elé állították őket? Az ezen kérdések által felvetett problémák miatt az MSZP és az Együtt–PM közötti egyezség aligha hozhatja el az óhajtott kormányváltást, ezért pont annyira gránitba vésett, mint az orbáni alaptörvény. Csak sajnos innen már nehéz lesz arcvesztés nélkül, elvhűen elmozdulni. De meg kell próbálni, mert ez a demokraták és az ország érdeke.”