„A Gazdasági Versenyhivatal 2011 ősze óta vizsgálja, hogy a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésére lehetőséget teremtő jogszabály hatálybalépése után milyen körülmények között emelték meg több lépcsőben a bankok a végtörlesztés miatt a lakossági hiteleik kamatát. Összesen 13 pénzintézet ellen folyik vizsgálat versenykorlátozó megállapodás gyanúja miatt. Szerdán meghallgattak egy védett tanút is, akinek a szavai szerint 2011. szeptember 15-én és október 3-án több bank kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársa is együtt reggelizett, s a végtörlesztés kockázatairól beszélgetett. Mindkét találkozóról – az elsőt az OTP, a másodikat az MKB rendezte – feljegyzés készült, s ebből az derül ki, hogy a bankok várható veszteségeik miatt legalábbis húzódoztak a végtörlesztéstől, s mintha igyekeztek volna lelassítani az ügyintézést, csökkentve ezzel kieső bevételeiket. Amelyek egyébként nagyjából háromszázhetvenmilliárd forintra rúgtak, de mivel ennek harminc százalékát leírhatták a bankadóból, az ágazat egészét tekintve nem beszélhetünk elviselhetetlen tehertételről. (...)
A bankok azt állítják, hogy szó sincs egyeztetett kamatemelésről, a lépést a piaci folyamatok kényszerítették rájuk, és kockázatkezelőik munkareggelijeiben sincs semmi kivetnivaló, hiszen korábban is rendszeresek voltak az ilyen beszélgetések. Készséggel elhisszük. Csak az nem egészen világos, mi értelmük volt ezeknek az összejöveteleknek, ha a legnagyobb kockázatot, magát a devizához kötött kölcsönzést sem sikerült idejében felismerniük, és így még a gazdasági válság kitörése után, 2008-ban is kínáltak például árfolyam-biztosítás nélküli, euróalapú hiteleket. Óriási kockázatot teremtve ezzel nemcsak a hitelfelvevők, de az egész ország, és végső soron a saját maguk számára is.”