„A HVG online írása azzal a ténnyel igyekszik hitelteleníteni lapunkat, hogy a horvát ügyészség elfogató parancsot adott ki Hernádi Zsolttal szemben. A Nyüzsi márkanevű szerző azt nem említi, hogy a magyar ügyészség - a horvát kérésre lefolytatott kihallgatást követően - bűncselekmény hiányában indítványozta a nyomozás megszüntetését. A konfliktus tehát nem az elfogultságtól bűzlő »oligarcha és kormány közeli« Heti Válasz és az igazság között feszül, ahogyan azt a hvg-sek igyekeznek bemutatni, hanem két ország ügyészsége között.
Hogy ebben a helyzetben a HVG online miért a horvátok oldalára áll, nem látszik lényegtelen kérdésnek.
Nem hiszem, hogy a jelenség szimpla idegenszívűséggel vagy hazaárulással lenne leírható. Az efféle vagdalkozás a publicistának tűnő, névtelen törpesakálok módszere. Sokkal inkább gondolom, hogy a megközelítés sajátossága (hadd legyek finom) abból a felfogásból következik, hogy a sajtónak mindenkor a gyalázkodó, gyanúsítgató pártjára kell állnia, sosem valami mellett, mindig valami ellen kell fellépnie. Ebben a világban aztán mindenki ostoba, korrupt, rasszista, disznó, csak a mindenkit az anyjába küldő véleménymondó hótiszta, bátor és független, mert ő kivétel nélkül mindenkit az anyjába küld.”