Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A hiba a rendszerben van, nem dr. Karas Monika médiaelnök asszonyban. A médiahatóság vezetőjének be kell tartania a rémséges „médiatörvény” és „médiaalkotmány” szörnyű előírásait.
„Az, hogy Karas Monika (esetleg mindenféle ideológiai elkötelezettség nélkül) a pártállami sajtóirányítás hivatalnoka volt, ezután meg a szélsőjobboldali (MIÉP) sajtóvállalat hivatalnoka, nem sok biztatót árul el a jelenlegi médiairányítás demokratikus szelleméről, hiszen mind az 1989 előtti diktatúra, mind az 1989 utáni fasisztoid szélsőjobboldal ellenségesen állt (illetve áll) szemben a kifejezési és sajtószabadság elveivel és gyakorlatával. Ráadásul Karas Monika mint ügyvéd majdnem mindig A SAJTÓVAL SZEMBEN képviselt fölpereseket és magánvádlókat. Ő profi sajtóellenes jogász, s ehhöz képest másodlagos, hogy az utóbbi évtizedben mindig a jobboldal (vagy jobboldali körök, a jobboldalhoz köthető magáncégek) megbízásából járt el.
Nem ismerem Karas Monikát, s fogalmam sincs, milyen a világnézete, s azt se, hogy van-e neki ilyenje egyáltalán. Nem tudhatom, miért dolgozott ott, ahol dolgozott, s még azt se, miért fogadta el ezt az új megbízását, s mit óhajt tenni új tisztségében.”