„Érvényes és eredményes helyi népszavazást tartottak – 250 ezer forintért – vasárnap a XIII. kerületben. A jogosultak több mint a fele részt vett rajta, ők a déli órákban adták le voksukat, bár a szavazóhelyiség az előírások szerint este hét óráig tartott nyitva. A kétharmad, azaz 66,6 százalék azonos véleményen volt. A Margitszigeten állandó bejelentett lakosként élő három ember közül kettő elutasította, hogy a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a szigetet. A harmadik távol maradt.
Vicces, nem? A budapesti főpolgármester korábban mindenesetre annak találta, tegnap meg nagycirkusznak, paródiának. Pedig a XIII. kerület az önkormányzati törvényből fakadó kötelezettségének tett eleget, amikor kiírta a referendumot. Kötelessége volt, hiszen a hatályos önkormányzati törvény ehhez köti egy önkormányzat közigazgatási területének megváltoztatását, amit csak a jövőre nézve törölt el a lex Margitsziget. Ezt a »lexet« első elfogadása, június 10-e után Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a képviselőknek, mivel ellentmond az Európa Tanács önkormányzati chartájának (is), amely szerint ugyancsak nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, esetleges helyi népszavazás nélkül. (...)
Akkor most mi olyan vicces? Az, hogy a kormánypárti többség semmibe veszi a magyar és európai törvényeket, s azt szavazza meg, amit csak a kormány akar, vagy az, hogy akár csak három szavazásra jogosult ember véleményéért is a törvényeket, a demokrácia szabályait, annak minden formai kötöttségével, költségével együtt betartjuk. Mellesleg: az utóbbi ezúttal azért még csak nem is nevezhető soknak ahhoz képest, amibe a kormányfő nemzettel folytatott alibilevelezése kerül.”