Ciánozott jövő

„A szakértői bizottságok már rábólintottak a bányatervre, az egyik korábbi környezetvédelmi miniszter, Korodi Attila pedig azt valószínűsíti, hogy a politikai döntés már korábban megszületett. Nem egy sima bányaengedélyről van szó: 15 év alatt 200 ezer tonna cianid felhasználásával 215 millió tonna ércet dolgoznak fel, ehhez a Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel eltüntetik a jelentős részben magyar épített örökséggel, illetve a több ezer éves történelmi leletekkel együtt. Ráadásul a technológiai folyamatból kikerülő, a környezetre káros nehézfémekkel, valamint ciánkomponensekkel terhelt több millió tonna hulladékot egy kétszáz méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyezik el. A 360 hektáron elterülő zagytározó alját nem tervezik szigetelni, így az elhelyezett veszélyes hulladék biztos és folyamatos szennyezéssel terheli a levegő mellett a felszíni és felszín alatti vizeket. Képzeljünk el egy gátszakadást...

A jövő tehát elkezdődik, az ellenzők pedig tehetetlenül szemlélik a történéseket, hiszen az érdekérvényesítés megannyi eszköze csődöt mondott már. Az Európai Parlament három éve majdnem egyöntetűen amellett foglalt állást, hogy a cianidos bányászatot be kell tiltani. Az európai polgárok egyetlen közvetlenül választott testületének javaslatát viszont a senki által fel nem hatalmazott Európai Bizottság illetékesei gazdasági érvek alapján a legnagyobb lelki nyugalommal utasították el. Ez azért jól jelzi az erőviszonyokat. Majd jól odafigyelnek a környezetvédelmi előírások szigorú betartására, jelentette ki az üggyel foglalkozó biztos. Ez azért is abszurd, mert miközben valóban egyre inkább szigorítják a környezetvédelmi szabályokat, a posztszovjet térség mára gyakorlatilag ökológiai bombává vált. A slendrián módon bezárt uránbányáktól a szocializmus erőltetett építése során esett tájsebekig rengeteg példát sorolhatnánk. Az egyszerű könyvelési logika győzött. A környezet rehabilitációja irgalmatlanul nagy összegekbe kerülne, a multik pedig - valahol - mégiscsak adóznak, ergo Kelet-Európa ökológiai szempontból is vesztese a globalizációnak.”