„Házasodhatnak-e a melegek? A konzervatív a házasságot anyagi és biopolitikai okokból védi: a család biztosítja az öröklés alapvető rendjét, így a társadalmi tulajdonviszonyokat, valamint a társadalom (nem bevándorlókkal elért) fennmaradását, mert az eddigi tapasztalatok szerint leginkább egy férfi és egy nő kapcsolatából születik a legtöbb gyerek. Ezen okokból zárja ki a konzervatív az azonos neműek házasságát. A konzervatív hivatkozhatna arra is, hogy a melegek önmagukban nincsenek diszkriminálva – mert különnemű melegek igenis tudnak házasságot kötni. A házasság mai magyar jogi fogalma sem írja elő a felek heteroszexualitását, pusztán különneműségét. Természetesen bizonyosan más az élvezeti érték különnemű heteroszexuális és különnemű homoszexuális párok együttélése esetén. A konzervativizmus azonban a külsőségek híve, s úgy véli, jobb, ha a melegek inkább csendben elvégzik a dolgukat, de különnemű partnerrel élnek nyilvánosan együtt. A vallásos konzervativizmus ennél kevésbé cinikusabb, s számára a teremtéstörténetből származik a férfira és nőre alapuló, gyermekáldást vállaló család legitimitása.
Konzervatívok-e melegek? A politikai ideológiák a társadalmi együttélés módjaira adnak válaszokat – azok gazdasági vagy társadalmi vetületeit figyelembe véve. A homoszexualitás önmagában még nem döntő érv a különféle politikai és gazdasági modellek közötti választás esetén. Vélhetően tehát ugyanannyi meleg támogatja az egykulcsos adót, az erős hadsereget, a szabadság elsőbbségét az egyenlőséggel szemben, a piacgazdaságot, a nemzetállamiságot, a hagyományok fontosságát, a klasszikus zenét, az akadémikus festészetet, de akár a bevándorlóellenességet is – azaz olyasmiket, amik a jobboldalt jellemezhetik –, mint amennyi heteroszexuális. Így a szexuális orientáció nem függvénye a pártválasztásnak.
Konzervatív meleg politikusok – miközben a hétköznapi jogegyenlőség mellett állnak ki (azonos adójogi, öröklési jogi helyzetet követelve például az azonosnemű párok számára) – elfogadják a keresztény családmodellt annak hagyománya és fentebb ismertetett társadalommegtartó (vagyonjogi és biopolitikai) fontossága miatt. A házasság elismerésének követelése ugyanis számukra azt jelentené, hogy a házasság immáron nem annak társadalmi szempontjai, hanem pusztán a házasulandók érdekei, kölcsönös szerelme, kedve – és egyéb ilyen romantikus cuccok – miatt lenne csak fontos. Márpedig a konzervatív nem így romantikus. A konzervatív számára – akár meleg, akár hideg – bizonyosan előrébb valóak a társadalom külső érdekei, mint az egyén belső érzelmei. Ez olyan világlátás kérdése, ami egy homoszexuális emberhez ugyanúgy közel állhat, ahogy egy heteroszexuálistól meg távol.”