Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Mostanra érett meg a helyzet, hogy ilyen módon is kimondjuk, ami eddig is világos volt: senki ne lépje át az uniós szerződés határait. Interjú.
„Ne haragudjon, de még mindig nem értem, hogy önnek mi a baja Magyarországgal?
Nekem nincs bajom az önök országával, sőt kifejezetten tisztelem, hiszen 1989-ben példát mutattak, miként kell küzdeni a saját és mások szabadságjogaiért. A mostani jogalkotási folyamattal az a baj, hogy azok meglehetősen rövid időt adtak az ellenzéknek, a civil társadalom szereplőinek, hogy megvitathassák, véleményezzék, illetve, hogy nagyon is látszik, hogy a hatalmon lévők érdekeit szolgálja, és nem védi eléggé az ellenzék jogait, nem biztosítja a sokszínűséget, a pluralitást.
Ön megfeledkezik arról, hogy ez a kormány azt mondja magáról, az ország kétharmadát képviseli.
Én nem azt mondtam, hogy ami történik az illegitim. A többség nyeri a választást, és ha ilyen felhatalmazással, akkor a döntései is jogszerűek. A demokrácia azonban nem erről szól, és nem ilyen, ahogyan ez most Magyarországon alakul. És ez az, ami aggodalomra ad okot.
Nézze, nem akarom a naivat játszani, tehát tudom, hogy nekem mi a bajom az Orbán-kormánnyal. De önnek, vagy az uniónak mi a baja?
Hogy világos legyen: európai uniós értékekről beszélünk. Egy olyan Európáról, amelynek Magyarország is tagja, és ahol a demokrácia csak úgy tartható fenn, ha vannak korrekciós mechanizmusok. Senki nem tévedhetetlen, senki nem lehet tévedhetetlen, mert ha valaki ezt gondolja magáról, és így is működik, ott probléma van a demokráciával. Vagyis jogokat kell biztosítani az ellenzéknek, függetlennek kell lennie a sajtónak, az Alkotmánybíróságnak, a civil társadalomnak is garanciák kellenek a működésére.
A magyar kormány szerint mindez rendben van Magyarországon. Működik a civil társadalom, a megvannak az ellenzék parlamenti jogosítványai, az Alkotmánybíróság is ellátja a feladatát, a sajtó is szabad, hisz látja itt beszélgetek önnel szabadon... Szóval nehezen érthető, mondja a magyar kormány, hogy mit kifogásolnak önök, miközben vannak országok, ahol nincs alkotmány egyáltalán, van ahol nincs Alkotmánybíróság, sokkal nehezebb helyzetben van a sajtó, stb...
Persze, különböző megoldások vannak, a demokrácia nem egy séma, ebben lehetnek eltérések. És az sem baj, ha az önök kormánya változtatni akar a korábbi struktúrákon. Egy dolog a fontos: a változások soha ne jelentsenek kevesebb demokráciát. Mindig a legmagasabb demokratikus értékeket kell fenntartani és azt, hogy a változás, a változtatás jobbat hozzon.
Vagyis azt állítja, illetve erről szól a jelentés, hogy Magyarország a kevesebb demokrácia felé megy?
Azt állítjuk, hogy eltávolodik az uniós értékektől; az alkotmányos, jogszabályi, intézményi trend egyfajta eltávolodást mutat, és ha ezeket nem korrigálják, akkor a már említett szerződésben foglaltakat sértik meg, meglehetősen súlyosan. Szeretném még egyszer világossá tenni, és csak példaként említem: nekünk nincs véleményünk arról, hogy szükség van-e Alkotmánybíróságra, vagy sem, de ha van, akkor fontos, hogy ez a testület megvizsgálhassa a lényeges változásokat, hogy a működési keretei ne változzanak.”