Azt hitték, valami idióta cukrosbácsi vagyok?

„A hétvégén bejelentette, hogy befejezte, eladja az Egri FC-ben lévő tulajdonrészét. Miért jutott erre a döntésre?

Amikor többségi tulajdonrészt vettünk a klubban [februárban lett 75 százalékos többségi tulajdonos – a szerk.], olyan tanácsadók segítségével, akikben megbíztam és korábban is nekem dolgoztak – nagy a csábítás, hogy mindegyiküket megnevezzem –, úgy tűnt, minden átlátható. Ha a jogászod azt mondja valamiről, hogy jogilag rendben van, akkor meg kell bíznod benne, nem fogsz minden részletet többször leellenőrizni, a kereskedelmi igazgatódnál ugyanez a helyzet. Külön említem a kisebbségi tulajdonost, Kocsis Zoltánt, akiben szintén megbíztam, másfél éve ismertem ugyanis, korábban is megpróbált bevonni az egri fociba, és addig nem fordult elő vele probléma. A számok jónak tűntek, sőt, nagyon jónak, így belevágtunk. Aztán gyakorlatilag attól a naptól kezdve, hogy aláírtam szerződést, iszonyú fordulatot vettek az ügyek.

Először a szakmai stáb több tagjának titokzatos új szerződése került elő, amit akkoriban jelentettek be az MLSZ-hez, és ami azt jelentette, hogy ha le akarom őket cserélni, akkor milliókat kell fizetnem nekik. Majd kiderült, hogy Kocsis Zoltántól már a korábbi főszponzor, Jámbor János is megkérdezte, hogy saját, 100 százalékos tulajdonrészét, hogyan akarja továbbvinni, ha ő, vagyis Kocsis nem tesz a klubba pénzt. Erre Kocsis Jámbor helyett hozott engem, a jófiút, aki várhatóan kérdezés nélkül önti majd a pénzt a klubba. Jámbor rengeteget költött a csapatra, ennek egy részét viszont csak hitelbe adta, amit a második héttől kezdett el visszakérni. Ez összesen csaknem százmilliós tétel, amiről elfelejtett tájékoztatni Kocsis. És ez még messze nem minden, mindenesetre legyen elég annyi, hogy egyszerűen sokkoló szituációba kerültünk napokon belül.

Mit léptek erre?

A rossz tapasztalatok miatt hoztam egy új jogászt. Hamarosan vissza kellett utaznom Angliába, és az elutazásom előtt közvetlenül ő is elém rakott több tucat iratot, hogy ezeket még gyorsan írjam alá a klub zavartalan működése érdekében, mielőtt elmegyek. Átfutottam őket, de hogy-hogy nem, bekerült közéjük egy biankó szerződés is, ahol a szerződés lényegi része üresen volt hagyva. Értik, milyen ijesztő, ha a saját ügyvédem tesz ilyet? Nem értek magyarul, és nem volt ott senki, hogy lefordítsa nekem, de a kitöltetlen sorok még nekem is szemet szúrtak. (...)

Egy focicsapatnál, ha nem igazolnak drága játékosokat, akkor mondjuk 100 egység kiadása van a csapatnak, 80 bevétele, és azt a húszat rááldozza tulajdonos, mert ez a hobbija. Egernél azt várták, hogy 100 százalékot fizessek, bevételek nélkül. Azt hitték hogy valami idióta cukrosbácsi vagyok? Ez nem mondanám üzletnek, pláne, hogy úgy éreztem, hogy a háttérben mindenki folyamatosan szövetkezik ellenem. Ha a Vác volt az első világháború, akkor ez a második, és ez rosszabb. És nem vagyok keresztes lovag, aki folyton szaladgál, hogy rendbe tegyen magyar focicsapatokat.

Rettenetesen nehéz volt, csaknem egy tucat ember ellen kellett harcolnom, hogy megvédjem magam. Ha leültem beszélni valakivel, 6-8 dologra kellett külön figyelnem, hogy kivel egyeztethetett előttem és kivel fog utánam. Olyan kusza összeköttetések és viszonyok voltak, mint egy tál spagetti. Minden sértő szándék nélkül, de azonnal exkluzív interjút adok, ha találunk egy mocskosabb üzletet, mint a magyar foci. Hozzátéve, hogy a szereplők 90 százaléka jó ember vagy elfogadható, de az a 10 százalék egészen elképesztő. Kérem, ne gondolják, hogy idejön egy agyalágyult külföldi, aki fennakad csipcsup dolgokon, ez döbbenetesen durva volt. Ott ültek velem szemben, akik abból élnek, hogy másokat meglopnak. Elképesztő, reggel ébredés után vajon elkezdik tervezgetni, hogy kit hogyan lehet ma átverni és tönkretenni egy focicsapatot? Vagy gondoljanak az Újpest tulajára, Duchatelet úrra, aki majdnem teljesen hasonló helyzetbe érkezett. Az üzletnek ugyanis a bizalom az alapja, ha nem hiszed el, hogy a másik igazat fog mondani, akkor szóba sem lenne szabad állni vele.

Akar még focicsapatot venni Magyarországon?

Biztos, hogy nem. De akarok valami igazán jót létrehozni.”