Mert milyenek a debreceniek? Fafejűek, az biztos.
„Debrecenre gyakran mondják, olyan, mint egy nagy falu. Pejoratív értelemben szokták ezt emlegetni, de elnézve mondjuk a főváros mocskát egyáltalán nem lehetünk abban biztosak, hogy ez olyan nagy tragédia. Debrecen egyébiránt valóban nem egy metropolis, sem a fák, sem az épületek, sem az emberek nem érnek az égig, a pörgés nem túl nagy, a csillogó elme ritka, a mindennapi élet néha szikár és kemény, mint a fagyott kutyasz@r, és néha olyanok az emberek is. Azért flexzúgásból több van, mint disznóröfögésből... Debrecen nem csúnya, Debrecen nem is szép. Vannak eladhatóan látványos városrészei, és vannak eladhatatlanul szürke negyedei, mint ahogy az a magyar városkákban szokott volt lenni. Egyetemvárosról lévén szó jönnek ide élni máshonnan is: aki megérti a debrecenieket, beléjük szeret, aki nem, utál köztük lenni.
Mert milyenek a debreceniek? Fafejűek, az biztos. Rátartiak, az is biztos. Büszkék, az a legbiztosabb. Szeretik a városukat, de nem szeretik a betolakodókat: speciális és konkrét értékrendet kell annak elsajátítania, aki ide be akar illeszkedni. Aki nem akar, az például a következőket írja egy ismert internetes fórumon: »Unalmas, sivár, koszos, büdös város, a világra egy tanyasi szintjén zárkózott, kőbunkó emberekkel, akik marhára el vannak szállva a »civis« városukkal! Ha van a pesti embernél bunkóbb és pökhendibb, az a debreceni! Iszonyat egyoldalúak a fiatalok is, nem nagyon látsz igazi értelmiségi, szakadt farmeros, inges »bölcsész« emberkéket, nincs is igényük az underground kultúrára és általában a kultúrára«.
Ezt csak azért idéztük, mert jellemző vélemény azoktól, akik nem szeretik Debrecent. De nincs (teljesen) igazuk. Először is unalmas város nincs, csak unalmas ember, koszból és bűzből pedig itt sincs több a magyar átlagnál, úgyhogy ezen lépjünk is túl.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Szerintük ellenséges hangulat fogadta őket.
Volt Fradi-játékos, Fehérvári edző is erősíti az ellenfelet.
Nagyon előkelő helyre rangsorolta a nemzetközi pénzügyi szaklap a két magyar várost.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
