Az Ab nem mondhatja: a korábbi alkotmány nekem tetszett, a most készülő nem tetszik, s ezért fellázítom a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel ellene.
„Ma két okból sincs igaza Sólyom Lászlónak. Egyfelől, az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a mindenkor hatályban lévő alkotmány védelmének a legfőbb szerve, de nem az alkotmány megalkotója vagy módosítója, mert utóbbi jogok kizárólagosan a parlamentet (Országgyűlést) illetik. Az Ab több határozata világosan kimondja – s ezt Sólyom pontosan tudja –, hogy az Ab-nek nincs hatásköre az alkotmány vagy alkotmánymódosítások tartalmi vizsgálatára (többek között erről szól az Ab 1994-ben, 2004-ben és 2008-ban született határozata is az Ab saját jogköreiről). A 2011. július 13-i Ab-határozat pedig visszamenőleg is áttekinti a saját működési jogköreire vonatkozó korábbi határozatokat, s összegző megállapításként többek között leszögezi, hogy: »…az alkotmány vizsgálata – ideértve az alkotmány módosításának előzetes megtiltását is – nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.« S végül a legfrissebb, 2012. december 29-i határozat megerősíti a korábbi jogállást, leszögezve, az Ab-nek »alkotmányi rendelkezések megsemmisítésére, felülvizsgálatára nincs hatásköre«. Áder János tehát nem küldhette az Ab elé a negyedik alkotmánymódosítást.
De az egész kérdésnek van egy alapvető filozófia felülete. Mégpedig: kié a hatalom a demokráciában? A nép által választott képviselőké vagy egy, nem a nép által választott testületé? Demokráciában a legfőbb hatalom nem lehet más, mint a parlament, ez a hatalom legitimációjának elsődleges forrása. A nép által választott parlament megalkotja az alkotmányt vagy alaptörvényt; az Alkotmánybíróság – nevéből adódóan is – a mindenkori alkotmány védője. Ám ha egy új, kétharmados parlamenti többség új alkotmányt hoz létre vagy módosít az alkotmányon, az is kizárólag a parlament dolga s nem az Alkotmánybíróságé. Ekkor módosult vagy új alkotmány jön létre, s az Ab-nek innentől kezdve ezt az alkotmányt kell védenie. Az Ab nem mondhatja: a korábbi alkotmány nekem tetszett, a mostani vagy most készülő alkotmány vagy annak módosítása nem tetszik, s ezért fellázítom a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel ellene. Az Ab nem válogathat az alkotmányok között, mert nem ő a legitim demokratikus hatalom megtestesítője. Neki a fennálló, mindenkori alkotmányt kell szolgálnia.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
