„Ahogy Vásárhelyi Mária kiváló írásában az e heti Élet és Irodalomban felhívja rá a figyelmet - az előző példákat is ő idézi fel ismét -, az a Halász János, aki a hírek szerint kijárta Sz. Ferenc kitüntetését, Kertész Ákos Kossuth díjra való méltánytalanságáról hosszan és szenvedélyesen tudott értekezni.
Kertésznek volt egy rossz mondata. Ezeknek a kitüntetetteknek pedig szinte csak rossz mondatai vannak. A rasszisták, a szélsőjobbosok lassan kikászálódnak a spájzból és betelepszenek a nappaliba, a konyhába, a hálószobába. És még a kegyeiket kereső B. Zoltán keresztyén lelkészt és kis barátait is kihajítják onnan, mert ők olyanok.”