Mi áll a székely zászló körül kialakult román-magyar (mű)botrány mögött?

„Az elemzők azonban elfelejtik megemlíteni, hogy mi is a legnagyobb tétje a székely zászló körüli botránynak. Az egész hercehurca nem érthető igazán meg Románia 2013-ra tervezett közigazgatási reformjának figyelembe vétele nélkül. A kétharmados szociálliberális többség a jelenlegi megyei és országos közigazgatási szintek közé régiókat akar létrehozni, amelyek átvehetnék a központ rengeteg hatáskörét is. A kormánypártok között ádáz küzdelem folyik arról, hogyan is nézzenek ki a régiók, hol is legyenek a régióközpontok, és ki is irányítsa azokat. A különböző helyi bárók mind nagyobb előnyöket szeretnének kicsikarni a régiósításból, és ez akár a kormánykoalíció egységét is veszélyezteti.

A régiósítás automatikusan felveti Székelyföld kérdését is, amelynek az erdélyi magyar elitek különálló régió státuszát szeretnék elérni. Az erősen szűkös erőforrások és a rengeteg éhes helyi báró között a kormánynak nincs szüksége egy újabb követelőre, aki szintén igényt tart a területi erőforrások egy részére. A zászlóügy felfújása egyértelműen ellehetetleníti a Székelyföldről mint különálló régióról való párbeszédet, csökkenti a magyar vezetők követeléseit, és növeli a »nemzetvédő« kormány legitimitását is. Magyarán, a zászlóháború teljesen átrendezi a régióátszervezési vita paramétereit, csökkentve az RMDSZ érdekérvényesítő potenciálját és növelve a kormány mozgásterét.

Egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a román társadalom 48 százaléka kockázatnak tekinti a magyarok »etnikai szempontok szerinti elkülönítését«, 47 százalék viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény eléggé kiegyensúlyozott ebben a témában, ezt az egyensúlyt boríthatja fel a mostani nacionalista (mű)botrány. Ezután ugyanis lehetetlen lesz észérvekkel és indulatok nélkül beszélni Székelyföld régióként való elismertetéséről. A román kormánynak sokkal könnyebb lesz így elhitetnie, hogy az erdélyi magyarok továbbra is Budapest köldökzsinórján lógva irredenta célokért dolgoznak. S amennyiben ez lesz a vita premisszája, kiindulópontja, úgy a párbeszéd automatikusan kudarcra van ítélve.”