Érdekünk a szabadkereskedelem

„Mennyiben magyar érdek az, hogy a fent említett uniós megállapodások révén még jobban kinyíljon a hazai piac?

Csak rá kell nézni a külkereskedelmi számainkra. Magyarország az utóbbi években mintegy 7 milliárd eurós többletet halmozott fel évente, vagyis a világ egyik legnyitottabb gazdaságaként rendkívül versenyképesek vagyunk a világkereskedelemben. A magyar többlet mértéke valójában arányaiban jelentősebb, mint a német aktívum. A többi 26 EU-tagországgal szemben a többletünk mintegy 10 milliárd euró, az EU-n belül pedig nincs semmilyen kereskedelmi korlát, ha itt tudunk 10 milliárd eurós pluszt kitermelni, miért ne tudnánk a világ más részeivel is ezt megtenni. Ebből adódóan támogatjuk azt az álláspontot, hogy a szabadkereskedelmi szerződések rendszerének bővítése az uniós gazdaság növekedésének egyik legfontosabb tényezője.

A Külügyminisztérium által a globális nyitás keretében két éve meghirdetett keleti nyitás miként illeszthető ebbe a folyamatba?

Teljes mértékben, ugyanis az Európai Bizottság ugyanazt mondja, amit mi vallunk. A Bizottság becslése szerint a következő években a globális növekedés 90 százaléka az EU-n kívüli térségekben, egyharmada Kínában jön létre, így azt javasolja, hogy nyissunk a feltörekvő országok, köztük Kína, India felé. Utóbbi országgal is tárgyal az EU a szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről, amiben abszolút érdekeltek vagyunk, hogy csak egy példát mondjak: jelenleg minimális szintű a borfogyasztás Indiában, amelynek felfutása az 1,3 milliárd fős országban komoly piacot jelenthet a hazai termelők számára is. Nem Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely keresi az EU-n kívüli piaci lehetőségeket az európai kereslet válság miatti szűkülésére reagálva. Az elmúlt egy-két évben mintegy három százalékkal bővítette az EU az unión kívüli országokba irányuló kivitelét. Ezt az uniós átlagot hozta Magyarország is, amely kereskedelmének 76 százalékát még mindig az unióval folytatja. Mindamellett hazánk a térségbeli országokhoz, például Lengyelországhoz vagy Csehországhoz képest nagyobb arányban bővítette az EU-n kívüli térségekbe irányuló exportját, ami egyértelműen a meghirdetett keleti nyitásnak köszönhető. Mindamellett a távoli országokat megcélzó keleti nyitás mellett az idén meghirdettük a közép-európai évet. Nézzük meg ugyanis a kereskedelmi statisztikákat. Az nem meglepetés, hogy a magyar export több mint 20 százaléka Németországba megy, azonban a listán a 2., a 3. és a 4. helyen szomszédos országok, úgymint Románia, Szlovákia és Ausztria állnak. Ha pedig összesítjük a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) 17 tagországába irányuló kivitelünket – amely Fehéroroszországtól a Nyugat-Balkánig terjedő közép-európai térséget öleli fel, benne Olaszországgal –, akkor azt látjuk, hogy ebbe a térségbe megy exportunk több mint 30 százaléka. Ezen belül a nem uniós KEK-tagok felé pedig dinamikusan bővül és igen jelentős aktívumot termel a külkereskedelmünk. Nem kell nagy geopolitikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy felismerjük, ez a térség, a mi természetes érvényesülési területünk, ahol a legjobban ismernek, elfogadnak minket. Ha pedig a KEK-országokba irányuló statisztikákat alaposabban megvizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a nemzeti tulajdonban lévő magyar vállalatok, főleg a kkv-k kivitele ebben a térségben messze nagyobb arányt képvisel, mint a távoli országokban. A hazai kkv-k kivitelének 60 százaléka ugyanis ebbe a régióba irányul. Persze a külgazdasági politikának alapvető feladata, hogy a távoli országokban is segítse a kkv-k kivitelét, amire már kiépültek, készülnek különböző technikák, mint például a kereskedőházak rendszere.”