Fölállni az olaszrizling segítségével

„Ha az ember bezárkózik a saját pincéjébe, nézi a köldökét és kóstolgatja a nagypapa dohos hordójából az öreg borokat, akkor az a meggyőződés alakul ki benne, hogy az a világ legjobb bora, hiszen a szomszédét soha nem kóstolta. Másrészt, a dohos hordó adta ízről azt hiszi, hogy ez a bor természetes íze. Találkoztam tizenöt éve itt Csopakon olyan gazdákkal, akik azt mondták, hogy valami hiányzik a boromból, átmentem hozzájuk és éreztem a dohos, penészes ízeket a boraikban. Ez jelentette számukra a magyar bort.

Ki kell menni a pincéből, át kell menni egymáshoz és igenis át kell lépni az országhatárokon is! Olyan helyekre kell elmenni, ahol nem esett ki a szőlő és borkultúrából öten év. Nem utánozni kell őket! Szó nincs arról, hogy valamit egy az egyben át kellene vegyünk. Épp elég példa volt erre a szocializmus idején, amikor azt mondták, hogy a Lenz Moser a legkorszerűbb művelési mód. Fel minden tőkét két méter magasra! Óriási károkat okoztunk ezzel a saját szőlőkultúránknak. De látni kell, hogy merre megy a világ, és hogy kis módosításokkal mekkora eredményeket lehet elérni.

A rend a borászok érdeke! Az ausztriai glikolbotránnyal tele volt a világsajtó, de öt év leforgása alatt rendet tettek. Nem a bürokráciát növelték, hisz a párhuzamos bürokrácia a hamisítás melegágya. Ahol ugyanarról az adatról több felé kell jelenteni ott nyilvánvalóan könnyebb csalni, mint ahol egy nyilvántartás van, de az valós. Ausztriában rend lett és tíz év alatt az osztrák fehérborok a világ legdrágább fehérborai a világpiacon. A Monarchia idején Ausztriában alig volt szőlő és bortermelés, és az, sem mennyiségileg sem minőségileg nem volt versenyképes a magyar borral. A csopaki és badacsonyi borokat stájer borkereskedők vitték el.

Csopakról a Ranolder borok Pozsony és Bécs legjobb éttermeibe kerültek. Látni kell, hogy adottságainkkal sokkal előbbre is juthattunk volna. Ez hiányérzetet kelt bennem. Ugyanakkor jó érzés, hogy nagyszerű borokat lehet kóstolni már remek, ifjú borászoktól. Sajnos a minőségi munka csupán az összes terület nagyon kis hányadán zajlik. Az a szőlőtermelő, akinek nincs saját bora, elnyomorodik a néhány nagyüzem diktálta alacsony felvásárlási árak miatt. Látható, hogy van itt még mit tenni.”