A munkaszolgálat embertelen, de túlzó mozgó vesztőhelynek nevezni

„Abban igaza van Csapody Tamásnak, hogy a nyilas hatalomátvétel után a munkaszolgálatosok túlélési esélyei rohamosan csökkentek. Többségüket a Birodalmi Védőállásban dolgoztatták embertelen körülmények között. Veszteségi adataikat nem ismerjük. Eredeti állításomat mégis módosítom azzal, hogy a munkaszolgálatosok túlélési esélyei a nyilas hatalomátvételig általában jóval magasabbak voltak, mint a fronton bevetett honvédségé. Sajnos mind a mai napig nem született monográfia a munkaszolgálatos alakulatokról. Így gyakran mítoszok, legendák élnek a köztudatban, amire Szabó István: A napfény íze című filmje is példa. Ebben a berlini olimpiai vívóbajnokot, Petschauer Attilát a felsorakoztatott munkaszolgálatos század előtt öntik le hideg vízzel, úgy hogy megfagy. Valójában Petschauer Attila egy szovjet hadikórházban pusztult el. Nyilvánvaló, hogy halálában erősen közrejátszott, hogy amíg oda került, különböző szörnyűségeken ment keresztül és ezek jelentős részét éppen azok követték el vele szemben, akiknek gondoskodnia kellett volna róla.

Általánosságban a munkaszolgálatot »mozgó vesztőhelynek« nevezni mégis túlzásnak, felesleges hisztériakeltésnek tartom. Ennyi erővel a magyar honvédség intézménye is »mozgó vesztőhelynek« nevezhető.”