Gulácsi és az LMBTQ-lobbi
Ugyanazok rajongják körbe Gulácsi Pétert, akik máskor a leghangosabban uszítanak a labdarúgók ellen.
A költő élete utolsó napján négy levelet adott postára Balatonszárszón. Kozmutza Flórának, Szántó Juditnak, kezelőorvosának, Bak Róbertnek és kiadójának, Cserépfalvi Imrének. Így szólnak:
1.
Kedves Flóra!
Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott. „Aztán mit sírsz, ha sorsunk írva van már!” - ezt Kosztolányi írta.
Csókolom a kezét és sok barátsággal, szeretettel üdvözlöm. Köszönjük az almákat, én is ettem belőlük, jóllehet a gyerekeknek küldte s én bizony nem is kértem tőlük, csak elvettem egyet.
Attila
U.i. Kérem, vasárnap ne jöjjön.
2.
Kedves Judit!
Sok szeretettel üdvözöllek.
Attila
3.
Balatonszárszó, 1937. december 3.
Kedves Doktor Ur!
Sok szeretettel üdvözlöm. Hiába kisértette meg a lehetetlent.
József Attila
4.
Balatonszárszó, 1937. dec. 3.
Kedves Imre Barátom!
Bocsáss meg, hogy elkésve írok. Ha szükséges még tőlem vers az anthológiába, kérlek választasd ki Cs. Szabóval (ha még ő a szerkesztő) a könyveimből. Hiszen nem volt szó új versről. Én itt három könyvet találtam: Les Clultimaments, Alcools és az Anthologie des Écrivains Francais du XX Siecle, Poésie - Tome II.
Ezeket a könyveket még ma postára adom.
Szeretettel üdvözlöm családodat.
József Attila