Megszabadulhatunk az adósságtól

„Számtalan meghatározó törvényt terjesztett be az idén az Országgyűlésnek az önök minisztériuma. A jogszabályok elfogadott változatában mennyire látták viszont a tárca törekvéseit, céljait?

Nagyrészt megvalósultak az elképzeléseink. A Btk., azaz az új büntető törvénykönyv kapcsán a legfontosabb szándék az volt, hogy szigorú és tettarányos, koherens törvényt alkossunk, hiszen nagyon sokszor módosították ezt a jogszabályt, és a büntetési tételek között eltolódtak a belső arányok. Azért is vagyunk különösen büszkék az új Btk.-ra, mert igen hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a törvényalkotást, és komolyabb kritika nem is érte a jogszabályt. A polgári törvénykönyv esetében is hasonló a helyzet, sikerült a kodifikációs bizottság javaslatát beterjesztenünk a parlament elé. Az előző szocialista kormány alatt benyújtott tervezetet jelentősen átdolgozták, ez pedig erős felháborodást keltett szakmai körökben. Az államfő vissza is küldte a kódexet, de még aznap ugyanúgy megszavazták. Végül az Alkotmánybíróság tett pontot az ügy végére.

Mennyire elfogadhatóak a családjogi fejezetben megszavazott módosítások, az Alkotmánybíróság családvédelmi törvénnyel kapcsolatos döntését is figyelembe véve?

A végső szabályozás gyermekközpontú: kimondja, hogy az élettársi kapcsolatnak nincsenek jogkövetkezményei, de ez a helyzet megváltozik, ha a kapcsolatban gyermek születik. Ettől kezdve – a gyermek érdekeire is figyelemmel – a lakáshasználat és a tartás tekintetében a volt élettársat pluszjogok és kötelezettségek illethetik meg. Természetesen a gyermekeknek szánt támogatások ugyanúgy járnak. A definíció eltörlése után annak pótlására a KDNP a tavaszi ülésszakon tervezi beterjeszteni javaslatát. Fontos, hogy nem a Ptk. feles, hanem egy kétharmados törvény családképe legyen garanciális szintű jogszabály. (...)

Ha már korrupció, mit tudott elérni ezen a téren a minisztérium, a kormány?

Húsz év óta először született olyan kormányzati szintű korrupcióellenes program, amely egy parlamenti cikluson belüli célokat határoz meg. Ez időarányos feladatokat is tartalmaz, amelyek megvalósulását mérik. Fontos intézkedés volt például a közbeszerzési törvény módosítása, az offshore-tilalom. Ide tartozik az is, hogy a kabinet olyan érdekcsoportokat tudott bevonni a közteherviselésbe, amelyeket az előző kormányok nem mertek kötelezni semmilyen pluszteher vállalására. Bankok, biztosítók, energiacégek, dohánygyárak vagy a nyerőautomata-üzemeltetők számára korlátozó intézkedéseket vezettünk be. Az elmúlt húsz évben ezek a cégek mindig az állampolgárok kárára tudták javítani pozíciójukat. Most őket arányosabb közteherviselésre sikerült kényszeríteni.”