Jogszerűen járunk el

„Miért változott meg az a gyakorlat, hogy míg korábban az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) üléseiről szó szerinti jegyzőkönyvek készültek, amelyek nyilvánosak is voltak, most a Médiatanács üléseinek jegyzőkönyvéből nem derül ki, hogy az egyes tagok között milyen vita alakul ki egy-egy ügyben?

A jogelőd ORTT-nek talán 3-4 olyan éve volt, amikor szó szerinti jegyzőkönyv készült, és közel egy évtizedig pedig más volt a gyakorlat. Minden szervezet saját hatáskörben dönti el, hogy milyen ügyrendet alkalmaz. A Médiatanács ez utóbbit vezette be, ugyanakkor az is fontos, hogy a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást kapjon a tanács munkájáról.

Nem tartja ellentmondásosnak, hogy a magyar média egészét, így a nyilvánosság működését meghatározó hatóság tevékenysége finoman szólva sem átlátható és nyilvános?

Nem értem mire céloz. Döntéseink teljes egészében megismerhetőek, határozatainkat nyilvánosságra hozzuk.

A határozatokat igen, de a döntésekhez vezető médiatanácsi ülésekről nem sokat lehet tudni.

Döntéseink teljes mértékben transzparensek. Ha nem azok volnának, akkor joggal érhetné kritika házunk elejét, de hát azok.

A hatóság által kiírt és elbírált frekvenciapályázatokkal kapcsolatban fontolgatta, hogy benyújtja lemondását?

A frekvenciapályáztatásnak korábban egészen más jogelvei voltak, mint most. A pályáztatás rendjében azért is történtek fontos változások, mert az Alkotmánybíróság kimondta, hogy törvénytelen, hogy az ORTT döntéseivel szemben nem lehet jogorvoslattal élni. Márpedig számos olyan döntést hozott a Médiatanács jogelődje, amellyel kapcsolatban nem volt lehetőség a jogorvoslatra. Ezt a hiányosságot az új szabályozás megoldotta, és a közigazgatási eljárásról szóló törvény hatálya alá helyezte a frekvenciapályáztatás rendszerét. Ez egy teljesen új helyzetet teremtett, amit még minden szereplő, a pályázók, a hatóság, a bíróság és mi is csak most tanulunk, tanulnak. Ez egy jogfejlesztő folyamat, ami most is tart, és aminek inkább örülni kell, mint bárkit is kárhoztatni érte, hiszen ez is azt jelenti, hogy demokratikusabb, átláthatóbb lett a rendszer.

Mindemellett nagy mennyiségű pályáztatást is le kellett és kell is még bonyolítani, amire eddig még nem volt példa. Az elmaradások következtében több mint száz pályázati eljárást kellett lefolytatnunk és eredményesen befejeznünk. A magam részéről jó eredmények tartom, hogy a Médiatanács döntéseinek alig hat százaléka vált vitatottá. Ezek nagy részét már megoldotta a bíróság, egy részük pedig még döntésre vár. A lezárt ügyeknek pedig nagyjából egy százalékában fordult elő, hogy a bíróság a keresetet benyújtónak adott igazat. Azt gondolom, hogy Európa bármely más hatósága joggal lenne büszke egy ilyen eredményre.

A kérdésemre megint nem válaszolt.

De igen, ezzel válaszoltam. Meggyőződésem, hogy a pályáztatási eljárásaink jogszerűek, átláthatóak, tiszták, és minden értelemben alávetjük magunkat a törvényeknek.”