Az önkéntes választási regisztráció a felelős állampolgári magatartást erősítő intézmény

„Belgiumi címemre néhány hete egy vaskos borítékot kaptam a helyi kommunától. Benne egy felhívás, egy adatlap és egy tájékoztató füzet. A színes papírokban a helyi vezetők arra hívnak fel, hogy vegyek részt az október 17-én megtartandó helyi kommunális választásokon, és ha ezt az ott is lakó európai állampolgárként engem megillető jogot gyakorolni kívánom előzetesen regisztráljam magam szavazóként a mellékelt űrlap visszaküldésével, interneten vagy azzal, hogy fogadási időben besétálok a regisztrációs irodába. Arra is felhívták a figyelmemet, hogy ha regisztrálok, pénzbüntetés terhe mellett részt kell vegyek a szavazáson, ha csak igazolni nem tudom, hogy ebben valami nyomatékos körülmény megakadályozott. Azt is elmagyarázták, hogy erre azért van szükség, hogy az adófizető polgároknak lehető legkevesebbe kerüljön a választás, a lehető legpontosabban meg tudják becsülni mire van szükség a lebonyolításhoz, ne állítsanak fel felesleges szavazóhelyeket, ne nyomtassanak a szükségesnél több szavazólapot. Hozzátették, hogy adatvédelmi okokból azt is fontosnak tartják, hogy ne tartsanak nyilván több adatot a polgárokról mint, amennyi feltétlenül szükséges, vagyis csak akkor vesznek fel a választói névjegyzékre, ha én azt kérem. Mivel október 17-én Budapesten leszek, úgy döntöttem nem jelentkezem be választónak a jette-i kommunánál. Megkérdeztem szomszédasszonyomat Esthert, aki belga állampolgár, hogy a levelet ő is megkapta-e. Azt mondta, hogy neki mint belga polgárnak ugyanúgy be kell jelentkeznie a választói jegyzékbe, de idén ő nem fog, mert hónapokra elutazik a lányához Svájcba, egyébként sem követi a jette-i városháza politikai küzdelmeit, nem is tudná kire szavazzon.

Vártam, hogy az önkéntes választói regisztráció miatt ismét elárasztja Brüsszelt az egész várost kéthetenkénti rendszerességgel menetrendszerűen lebénító tiltakozáshullám, de semmi. Yves Leterme, volt miniszterelnök nem hirdetett egy hetes éhségsztrájkot. Az Ardennek-beli Libramont-Chevigny-ben, és másutt sem mondott beszédet az Alkotmánybíróság volt elnöke Belgium megalapításának százhetvenedik évfordulóján, amelyben a demokráciát fenyegető legnagyobb veszélyként tüntette volna fel önkéntes regisztrációt, nem volt tüntetés, csak egy halvány kamionos útlezárás, de az is csak azért mert a szakszervezet szerint az úgymond kelet-európai, köztük magyar kamionsofőrök elszívják a munkalehetőséget belga kollégáik elől. Ellenkező bizonyíték hiányában be kellett látnom, hogy a belgák minden bizonnyal a demokratikus választási folyamatuk szerves részének, az állampolgári felelősséget erősítő, az adófizetők terheit kímélő intézménynek tekintik, hogy sok más ország polgáraihoz hasonlóan választás előtt be kell jelentkezniük választónak.”