„Mi tagadás: korán örültünk. Azt hittük - mint ezt keddi lapunkban jeleztem is -: megtört a jég, és a kormányzat feloldotta a Népszavával szembeni hirdetési karantént. Meglehetősen sajátos üzenettel ugyan, de Orbán és csapata »megtalálta« a Népszava olvasóit is; két hirdetést is megrendelt, egyet keddre, amelyet Önöknek már volt szerencséjük látni, és egyet október 24-ére. (...)
Merthogy a népszavás megjelenést az ügynökség lemondta. Bővebben nem indokolta döntését, csupán annyit közölt szerkesztőségünkkel, hogy nem kettő, hanem egy megjelenés lesz. Vagyis épp az ellenkezője történt, mint amit kértünk: nemhogy minden, a választásokig hátralévő napra adnak egy oldalas reklámot, és mi cserébe leírjuk, hogy le az IMF-fel, lám még azt a másodikat is visszavonták.
Olvasóink persze emiatt nem haragszanak; az az egy publikáció is nagy felháborodást váltott ki sokakban, úgy érezték, a Népszava nem adhatna teret egy ilyen csalárd, propagandisztikus hirdetésnek. Mi azonban, abban a hitben, hogy lapunk olvasói pontosan ismerik szerkesztőségünk álláspontját, például az IMF-hitel ügyében is, nyugodt szívvel adtunk helyt a fizetős reklámnak. Mert miért csak a jobboldali lapok kapjanak állami pénzt? Költsenek csak nálunk is; a baloldali szavazókat úgysem tudják becsapni. Persze, meglehet, éppen ez a magyarázata a visszavont hirdetésnek: rájöttek, hogy Önök sokkal tudatosabb és felkészültebb állampolgárok annál, hogy bedőljenek ez ilyesfajta trükköknek.”