Baloldal, gazdasági kitörés, 2014

„Első lépésben a hitelesség gyors javítására lesz szükség. Újra kell éleszteni a jogbiztonságot. Ennek híján a közelünkbe se jönnek a befektetők. Helyre kell állítani azt Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács jogköreit. A legfontosabb döntések során a partnerség elvét fogjuk érvényesíteni, bevonva a döntések előkészítésébe az érdekelt gazdasági szereplőket, legyenek azok bankok vagy hazai kisvállalatok. A hitelesség javítása érdekében világos terveket kell kidolgozni. Már a következő ciklus elején meg kell rajzolni a 2018-ig tartó gazdasági pályát. Javasoljuk, hogy Magyarország mielőbb lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe. Hiszen az eurózónába történö belépésre való felkészülés megkezdése önmagában is javítja a hazánkról kialakult véleményeket és erősíti a bizalmat.

Ezt követően azonnal át kell alakítani a közteherviselés rendszerét. Újra progresszív személyi jövedelemadót vezetnénk be, 14-16, 24-26 és 29-32 százalékos kulcsokkal. Terveink szerint az alacsony keresetűek lényegesen jobban járnának, de a magas keresetűek helyzete még így is jobb lenne, mint a 2010-es kormányváltás előtt. A többkulcsos adózást pedig a tőkejövedelmekre is kiterjesztenénk.

Levegőhöz juttatnánk a hazai kis- és közepes vállalatokat. Csökkentenénk az EVA mértékét, segítenénk e cégek megerősödését, hogy alkalmasak legyenek a multikkal való együttműködésre, az új piacolra való belépésre. Jelentősen csökkentenénk az adminisztrációs terheket. Közben a különadókat és bankrendszert szorító prést is mérsékelnénk, hogy meginduljon a beruházás és a hitelezés, hogy a kkv-k végre pénzhez, továbblépési lehetőséghez jussanak. Megalapozottan remélhetjük ettől a növekedés beindulását. Ide tartozik, hogy ameddig csak lehet, vagyis 2015-ig minél nagyobb mértékben hívnánk le és minél hasznosabban használnánk fel a jelenlegi európai költségvetési ciklusra rendelt kohéziós pénzeket. Akár "pénztározókba" is terelnénk ezt a forrást, majd innen komplex fejlesztési programokba irányítanánk át.

Döntő fontosságú a foglalkoztatás támogatása, vele párhuzamosan a regionális különbségek csökkentése. A munkaerő-piaccal össze kell kapcsolni az oktatási, a szociális és a lakásrendszert is, hogy minél könnyebb legyen a belépés a foglalkoztatásba. A felnőttképzés erőteljes fejlesztésével fokoznánk a foglalkoztatásban maradás esélyét. Az idősgondozás és a nappali gyermekfelügyelet eddiginél jobb módszerei önmagukban is munkahelyet teremtenek, ugyanakkor a terhek átvállalása szintén megkönnyíti a belépést munkapiacra az eddig otthon maradó családtagok, elsősorban a nők számára. Új foglalkoztatási szektort nyitnánk a zöldgazdaságban az alacsony képzettségűek számára is. Ez egyúttal a hátrányos helyzetű térségek számára is új távlatokat nyit. E térségeket ezen felül adókedvezményekkel és tág értelemben vett infrastruktúra-fejlesztéssel támogatnánk.”