Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Szándékaink komolyak. Készek vagyunk az együttműködésre minden társadalmi, gazdasági szereplővel. Közös gondolkodásra, majd aztán közös cselekvésre hívunk mindenkit. Kiutat kell találnunk abból az ingoványból, ahova az Orbán-kormány vezette az országot.
„Első lépésben a hitelesség gyors javítására lesz szükség. Újra kell éleszteni a jogbiztonságot. Ennek híján a közelünkbe se jönnek a befektetők. Helyre kell állítani azt Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács jogköreit. A legfontosabb döntések során a partnerség elvét fogjuk érvényesíteni, bevonva a döntések előkészítésébe az érdekelt gazdasági szereplőket, legyenek azok bankok vagy hazai kisvállalatok. A hitelesség javítása érdekében világos terveket kell kidolgozni. Már a következő ciklus elején meg kell rajzolni a 2018-ig tartó gazdasági pályát. Javasoljuk, hogy Magyarország mielőbb lépjen be az euró előszobáját jelentő ERM-2 rendszerbe. Hiszen az eurózónába történö belépésre való felkészülés megkezdése önmagában is javítja a hazánkról kialakult véleményeket és erősíti a bizalmat.
Ezt követően azonnal át kell alakítani a közteherviselés rendszerét. Újra progresszív személyi jövedelemadót vezetnénk be, 14-16, 24-26 és 29-32 százalékos kulcsokkal. Terveink szerint az alacsony keresetűek lényegesen jobban járnának, de a magas keresetűek helyzete még így is jobb lenne, mint a 2010-es kormányváltás előtt. A többkulcsos adózást pedig a tőkejövedelmekre is kiterjesztenénk.
Levegőhöz juttatnánk a hazai kis- és közepes vállalatokat. Csökkentenénk az EVA mértékét, segítenénk e cégek megerősödését, hogy alkalmasak legyenek a multikkal való együttműködésre, az új piacolra való belépésre. Jelentősen csökkentenénk az adminisztrációs terheket. Közben a különadókat és bankrendszert szorító prést is mérsékelnénk, hogy meginduljon a beruházás és a hitelezés, hogy a kkv-k végre pénzhez, továbblépési lehetőséghez jussanak. Megalapozottan remélhetjük ettől a növekedés beindulását. Ide tartozik, hogy ameddig csak lehet, vagyis 2015-ig minél nagyobb mértékben hívnánk le és minél hasznosabban használnánk fel a jelenlegi európai költségvetési ciklusra rendelt kohéziós pénzeket. Akár "pénztározókba" is terelnénk ezt a forrást, majd innen komplex fejlesztési programokba irányítanánk át.
Döntő fontosságú a foglalkoztatás támogatása, vele párhuzamosan a regionális különbségek csökkentése. A munkaerő-piaccal össze kell kapcsolni az oktatási, a szociális és a lakásrendszert is, hogy minél könnyebb legyen a belépés a foglalkoztatásba. A felnőttképzés erőteljes fejlesztésével fokoznánk a foglalkoztatásban maradás esélyét. Az idősgondozás és a nappali gyermekfelügyelet eddiginél jobb módszerei önmagukban is munkahelyet teremtenek, ugyanakkor a terhek átvállalása szintén megkönnyíti a belépést munkapiacra az eddig otthon maradó családtagok, elsősorban a nők számára. Új foglalkoztatási szektort nyitnánk a zöldgazdaságban az alacsony képzettségűek számára is. Ez egyúttal a hátrányos helyzetű térségek számára is új távlatokat nyit. E térségeket ezen felül adókedvezményekkel és tág értelemben vett infrastruktúra-fejlesztéssel támogatnánk.”