Napjaink legnagyobb részvénytársaságai az egykori gyarmatbirodalmak anyaországaiban jöttek létre.
„Napjaink legnagyobb részvénytársaságai pedig az egykori gyarmatbirodalmak anyaországaiban jöttek létre - no meg az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, vagyis azokban az országokban, ahol az odaköltözött fehér emberek (nem az őslakosok) még a terület teljes kifosztása előtt függetlenedni tudtak az anyaországuktól.(...)
És ha később, amikor ő már túl sokat kér, újra téged alkalmaználak, kihasználva, hogy te közben visszasüllyedtél a nyomorba és megint könnyen kizsákmányolhatóvá lettél?!
A nagy részvénytársaságok pontosan ezt teszik, csak nem két emberrel, hanem emberek milliárdjaival. Ahogy Naomi Klein rámutat: a Társaság egész országokat kényszerít arra, hogy egymás alá licitáljanak a »segítségéért«. Talán már észrevetted, hogy Magyarországgal is ezt teszi.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Miért küldték el a pékbe a teljes politikai elitet, ha egyszer a világ legfejlettebb országa lettek, lehagyva, lekörözve Magyarországot?
Nem úgy néz ki a világunk, mintha a béke és a szabadság korszaka közelítene.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
