Iszapbirkózás: végleg szakít Románia az Unióval?

„Az alpári stílusán túlmenően a Romániáról szóló vita nem hozott különösebb praktikus eredményeket, ám valószínűleg tovább erősítette a kelet-európai tagállamokkal szembeni uniós fenntartásokat. Kétségtelen, hogy Románia és Magyarország problémái továbbra is az európai közbeszéd fókuszában tartják az alapvető jogállami kérdéseket, és arra ösztönzik Brüsszelt, hogy újabb procedúrákat dolgozzon ki ezek kezelésére. Egy ilyen irányú elmozdulás beleilleszthető a José Manuel Barroso által szintén szerdán meghirdetett új »föderalizációs« politikába.

Bukarest helyzete továbbra is törékeny marad, az EU intézményei pedig rengeteg olyan kártyával rendelkezhetnek, amellyel fenntarthatják a román politikum fölötti kontrollt. Az igazságszolgáltatás monitorizálása egyre terhesebb a Ponta-kormány számára, ám az ellenőrzési mechanizmus megszűnésére rövidtávon nem lehet számítani. A Romániában csak MCV-nek nevezett megfigyelés, a schengeni csatlakozás megtagadásával együtt, komoly nyomást gyakorolhat a mindenkori román kormányra, és ebből csak az állampolgárok profitálhatnak.

A jövő számára a legnagyobb veszélyt az Európa-ellenes retorika megerősödése jelentheti. Az utóbbi hónapokban már több politikus is megpróbálta kiépíteni ezt a fajta diskurzust, eddig azonban még nem emelkedett a hivatalos pártpolitikák szintjére ez a stratégia. A robbanási potenciál létezik, a továbbiakban az számít, hogyan alakul Brüsszel és a román kormány közötti viszony. Ebben a tekintetben a következő napok is újdonságokkal szolgálhatnak, hiszen pénteken Traian Băsescu államfő, hétfőn pedig Victor Ponta miniszterelnök is találkozik az Európai Bizottság elnökével. A meglehetősen markáns fellépés után az Bizottság valószínűleg valamivel barátságosabb hangot üt majd meg, ezzel is csökkentve annak lehetőségét, hogy a Ponta-kabinet – decembertől valószínűleg újabb választási győzelemmel a zsebében – ne vegyen egy nyílt unióellenes fordulatot.”