Álnokság – Gyalázat

„Habár idehaza is lehet gyöngyszemeket találni. Mélázzunk el, mi végre is a telekom cégek (és mögöttük a felhasználók) szakadatlan gyötrése, csak nem az a cél, hogy a törölközőt esetleg bedobók helyére az állam haverjai által gründolgatott új szolgáltató nyomulhasson be? Miért is döngöli az állam a földbe a villany-, gáz-, stb. szolgáltatókat a végfogyasztói árak befagyasztásával? Ha annyira fontos lenne az árak kordában tartása, akkor sokkal kézenfekvőbb lehetne a világrekorder magyar állami rendszerhasználati díjak csökkentése. De nem! Ha a jelenlegi közüzemi cégek bármelyike is feladná az egyre kínzóbb kényszerfinanszírozást, nyilván odaugrana valami nemzetinek álcázott baráti kör, amelyik immár könnyített feltételekkel szállhatna ringbe a fogyasztókért. 

És igen, rosszmájú vagyok! A piaci alapon megmagyarázhatatlan forintárfolyam-mozgások mögött is bátran sejtek bennfentes sürgölődést! Most például érdemes forintot venni. Ide a rozsdás bökőt, hogy a kormányzati korifeusok - szabadságukról visszatérve - fognak olyat mondani, amitől az euró ára az egekbe szökik, s akkor majd érdemes lesz a most olcsón vett valutát búsás haszonnal eladni. Mármint azoknak, akik információ-közelben vannak, illetve van bőséggel mindenféle pénzük.

A haveri kőrön kívüli vállalkozások és általában is a háztartások ugyanis borzalmasan kiszáradtak, készpénz egyre kevesebb van a piacon. A boltok tátonganak az ürességtől, s ami pénzt mégis náluk hagynak a vásárlók, annak a java legelőször is az államhoz megy, viszont a szállítók egyre ritkábban látják az portékájuk, szolgáltatásaik ellenértékét, a dolgozók pedig hónapról hónapra kevesebb fizetést kapnak, ha egyáltalán. Nomármost erre jön az arcátlanság csúcsa, éspedig az ún. tranzakciós adó. Ezen a néven Európában a spekulatív tőkemozgásokat adóztatják, Magyarországon viszont fordítva, azaz épp a spekulánsokat nem, mindenki mást meg igen. Ennél ékesebb közvetlen bizonyíték nem kell nekem arra nézvést, hogy a kormányközeli cápák, zsonglőrök szabadon vihetnek, fosztogathatnak mindent, a nép pedig kitörölheti a szemét az elmúltnyolcévezéssel, amely időszak teljes terjedelme hovatovább a paradicsomi állapotok emlékét hordozza az elmúlt két évhez képest.”