„Szent István az erős államban hitt, amely képes megvédeni az ország függetlenségét, a nemzet szuverenitását és lakóinak biztonságát. Védte a comeseket és a hospeseket, védte azokat, akikre indok nélkül kardot rántottak, a jobbágyokat, de a földesurat is, ha a jobbágya elszökött. Védte az árvákat és az özvegyeket. Védte az államhatárokat, és az egyházat. István már a trónra jutása utáni esztendőkben kiadta első törvénykönyvét is. Ennek pontjai biztosították az egyház javainak a király általi védelmét. 1009-ben kiadta II. törvénykönyvét, amely szerint minden tíz falu köteles volt egy templomot építeni, és egyházi tizedet fizetni. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét.
Hasonlóan védjük meg mi is a modern kor társadalmi vívmányait, a társadalom biztosítás alapú egészségügyi ellátást, a nyugdíjakat, az össztársadalmilag hasznos tudáshoz való korlátlan hozzáférést. Az elmúlt ezer évben azt tapasztalatuk, hogy ez a nemzet csak akkor volt sebezhető, amikor hagytuk, hogy az egyéni érdek felülkerekedjen az egymás iránti felelősségen. Ezért védjük a közösség érdekeit, a közösségek jogait, a vallás- és sajtószabadságot. Ezért kell megvédeni az embereket az adósságtól, védelem illeti a munkahelyeket, a családokat, védelemre szorulnak a hitelektől fuldoklók, de fokozott védelemben kell részesíteni a munkával megszerzett tulajdont is.
Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik. A keresztény állam kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság visszaverje a létére törő támadásokat, hogy ne csak győzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások és diktátumok idején is megőrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hatalmas hódító birodalmakat.
Hasonlóan István művéhez, az államalapító nyomdokain a mai utódoknak is erős, védelmi szereppel felruházott államot kell kiépíteniük. Le kell számolni a kisméretű állam liberális dogmájával, amely kizárólagosan a kevesek által uralt monopol piacokat engedte szabadjára, az embereket viszont gúzsba kötötte az adósrabszolgasággal.
Azokban az időkben, amikor rendelkeztünk erős védelmi vonallal, komoly államszervezettel, a magyarságot megvédeni képes intézményekkel és a keresztény erkölcs fundamentumával, az ezen alapuló erényekkel, akkor a nemzet egész Európát meghatározó tettekre volt képes, pedig talán mostohábbak voltak a körülmények, mint ma. Azonban hittel, erővel, kitartással, munkával és az új magyar állam védelmi rendszerének biztos hátországában újjá lehet építeni, fel lehet emelni Magyarországot. De együtt gondolkodó és cselekvő, összekapaszkodó és erős magyar közösség szükséges hozzá, hiszen csak a közös érdekek mentén tudunk sikeres nemzetet teremteni”
