Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A hitelezés lefagyása súlyosan rontja a gazdasági növekedés kilátásait, ezért a politikának, ha fontosnak tartja a gazdasági növekedést, ki kell egyezni a bankszektorral.
„A hitelezés visszaesése a foglalkoztatás növelése szempontjából kulcsszerepet játszó kkv-szektorban a legérzékenyebb. Igaz, a szektor hitelkereslete is – nyilván jelentős mértékben a válság hatására – visszaesett, de közrejátszik ebben a bankok árazása és nagyfokú kockázatkerülése is. Mindez könnyen önmagát erősítő folyamatot indíthat el: a bankok túl szigorúak és drágák, az ügyfelek – ezt adottságnak véve – fontolóra sem vesznek olyan fejlesztéseket, amelyek banki hitellel lennének megvalósíthatók.
Ezen túlmenően természetesen nem lehet eléggé túlbecsülni azt a kárt, amit ez a konfrontációs politika a befektetői bizalom terén okozott mind a kül-, mind a belföldi szereplők körében, és ebben az értelemben komolyan rontja a gazdaság hosszabb távú növekedési kilátásait is.
A következtetés egyértelmű: a hitelezés lefagyása súlyosan rontja a gazdasági növekedés kilátásait, ezért a politikának, ha fontosnak tartja a gazdasági növekedést, ki kell egyezni a bankszektorral. Egy ilyen megállapodásnak természetesen bele kell illeszkednie a kérdés régiós megoldásába, de nyilván megoldást kell kínálnia a bankok magyarországi sérelmeire is. Olyanokra gondolok, mint a jogbiztonság megerősítése (a visszamenőleges hatályú törvények, a végtörlesztés kiküszöbölése, a jelzálog érvényesítése stb.), a jelenlegi formájában bátran illegitimnek mondható banki különadó mérséklése és a tranzakciós adó kivezetése. Cserébe a bankoknak elfogadható kockázati és árazási feltételek, illetve fogyasztóvédelmi szabályok mellett újra kell indítaniuk a hitelezést.”