„Öt nappal a mérkőzés után a Haarec című izraeli újság szenzációt szállított. Azzal állt elő, hogy a magyar hatóságok még nem kértek bocsánatot a Magyarország- Izrael futballmérkőzésen történt antiszemita incidensek miatt. És nem értettük, miről beszél. A lap szerint a lelátóról »büdös zsidót« kiáltottak, Mussolinit méltatták, Palesztinát éltették, és az izraeli himnusz elhangzásakor hátat fordítottak a pályának. A Jerusalem Post internetes felületén pedig videofelvétel jelent meg. A kameraman a keménymag szektorának tetején állt meg. Mintha valamit sejtett vagy tudott volna. A szurkolókat láthatóan ötletadók irányították, ők pedig követték az utasításokat. A »büdös zsidózás« viszonylag simán ment, a »fordítsunk hátat a pályának« felszólítás már vontatottabban. Nehezen is értelmezhető, hogy azok az emberek, akik felállásukkal tisztelik meg az ellenfél himnuszát, kinek és mit is demonstrálnak azzal, hogy a pályát megcélzó reflektorok árnyékában hátat fordítanak a csapatoknak. A tudósítók nem véletlenül nem tettek említést a jelenetről, hiszen nem láthatták. Ahogy senki sem. Csak a föléjük rendelt kamera, amelynek képeivel bejáratták a világot.
Az események után öt nappal értesültünk külföldről, hogy szörnyű botrány van velünk. A kormány azonnal elítélte a történteket. De így sem kerülhette el, hogy felháborodjanak vagy gúnyolódjanak a »késlekedésén«. Többek között azok is, akik tudósítóként nem tapasztalták a rendkívülit... Szlovákiai blogról ekkor már az a vád is elhangzott, hogy a magyar szurkolók »Auschwitzot kiáltoztak és szappant mutogattak« - a sötétben... Hadd izzék az a parázs! Abszurd a köbön. De gondolhatom azt is, hogy jól szervezett provokáció. Tekintélyes médiaprojektálással. Csak azért, hogy Magyarország antiszemita profilját erősítsék.”